„Abu Hámid al-Garnáti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
51. sor:
== Élete ==
 
1100-ban (más források szerint 1080-ban) született Granadában. „Rendkívüli útjaira [[1130]]-ban indult. Abharon, [[Ardabil]]on keresztül Derbentbe érkezett, majd Szakszinban, a Volga alsó folyásánál lévő városban telepedett le. Innen jutott el a volgai [[bolgárok]] földjére [[1135]]-ben, s egy év múltán tért vissza. A [[volga]]i bolgároknál szerezte első értesüléseit a környező finnugor területekről. [[1150]]-ben [[Oroszország|orosz]] területeken járt: a Volgán és az Okán hajózva Kijevbe jutott… Kijevből Magyarországra ment, ahol három évig tartózkodott. Ezután visszatért Szakszinba. Magyarországon fia és rabnője maradt, Szakszinban is több felesége, ágyasa s gyermeke várta, ő azonban nem tért vissza hozzájuk, hanem Horezm érintésével [[mekka]]i zarándoklatra indult. [[1155]]-ben ismét [[Bagdad]]ban bukkant fel. Onnan készült Magyarországra visszatérni, amint azt [[II. Géza magyar király|II. Géza]] királynak megígérte, de ezt a tervét nem sikerült megvalósítania.”<ref>[{{Cite web |url=http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/abuhamid.html# |title=Abu Hámid al-Garnáti] |accessdate=2008-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080106053045/http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/abuhamid.html# |archivedate=2008-01-06 }}</ref>
 
== Úti beszámolói ==
61. sor:
Az arab utazó, aki művében hol ''Básgird''nak, hol ''Unkúrijjá''nak nevezi országunkat, leginkább az országban élő muszlimokról ír. Eleink a nálunk letelepült [[iszlám]]hívőket hol böszörményeknek, hol szaracénoknak, hol iszmaelitáknak mondták. A szerző megállapítja, hogy itteni muszlim hittestvérei hűséges alattvalói a „Básgird királyának”, csak azt nem veszik jó néven, ha a keresztények oldalán mohamedánok ellen kényszerülnek hadba vonulni. Abu Hámidunk a [[Kereszténység|keresztényekkel]] el-elvitatkozik arról, milyen ártalmai vannak a borivásnak – ezt az ő hite tiltja –, magyar barátai viszont a borivás mellett kardoskodnak, ellenben vadul ostorozzák a többnejűséget, ami egy muszlim számára magától értetődő.<ref>[http://www.mno.hu/portal/82876 MN Magyar Nemzet<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
„Abu Hámid al-Garnáti arab utazó, aki 1150 körül járt Magyarországon, a következőket írja: „Országuk, melyet Unkúrijjának hívnak, 78 (vagy 70) városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel.”<ref>[{{Cite web |url=http://www.atreus.extra.hu/nyduv2.html# |title=Nyugat-Dunántúli várak<!-- Robot generálta cím -->] |accessdate=2008-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080504005532/http://www.atreus.extra.hu/nyduv2.html# |archivedate=2008-05-04 }}</ref>
 
== További információk ==