„Max Perutz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
56. sor:
A DNS-szerkezet egyik feltárója, [[James D. Watson|James Watson]] 1968-ban kiadta könyvét, a ''[[A kettős spirál]]t'', a felfedezés történetéről. Ebben kínos helyzetbe hozta Perutzot, mert úgy állította be, hogy ő adta át neki a [[Rosalind Franklin]] által készített röntgendiffrakciós felvételeket, a kutatónő tudta vagy beleegyezése nélkül. Perutz levelet írt a ''[[Science (folyóirat)|Science]]''-nek, melyben tisztázta, hogy a felvételek nem voltak bizalmasak és a benne lévő adatok már korábban elhangoztak a megbeszéléseken. Azt viszont elismerte, hogy udvariasságból megkérhette volna Franklin hozzájárulását.
==Irodalmi munkássága==
Idősebb korában Perutz rendszeresen írt esszéket a ''London Review of Books'' és a ''New York Review of Books'' folyóiratokba, elsősorban tudománytörténeti, életrajzi; valamint olyan társadalmi témákban, mint a kutatás szabadsága, a népesedéspolitika, élelmiszertermelés, atomenergia-hasznosítás vagy az emberi jogok helyzete. Többször tartott előadásokat is ezekben a témákban. Esszéit két gyűjteménykötetben is kiadták, 1989-ben ''Szükség van-e a tudományra''
==Díjai==
Max Perutz a Nobel-díjon kívül számos egyéb kitüntetésben részesült:
| |||