„Mayerlingi tragédia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kettős öngyilkosság: Commonsba áthelyezett kép |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
71. sor:
Slatin beszámolójában említést tesz a Loscheknek írt levélről, azontúl egy táviratról, mely a [[Heiligenkreuzi apátság|heiligenkreuzi cisztercita apátság]] perjelének szólt, felszólítva az elhunytakért való imádkozásra, illetve további öt levelet, amelyek közül csak kettő ismert. Az egyik Rudolf anyjához írott levele volt, mely nem maradt fenn, ugyanis Erzsébet bizalmasa, [[Ferenczy Ida]] megsemmisítette, ám egy Egon Corti történésszel folytatott beszélgetése során Ferenczy elmondta, hogy a levélből kiderült, hogy Rudolf nem tartotta magát apja méltó fiának és kérte, hogy a lánnyal együtt temessék Heiligenkreuzba. Ferenczy megerősítette az öngyilkosság tényét is, szerinte Maria társa volt a halálban, de nem ő volt a történések kiváltója, és hangsúlyozta, hogy a levélben sem volt szó a tettek indokáról. [[Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnő|Rudolf lánya]] szerint a levélben azt is megemlítette, hogy méltatlanná vált tiszti rangjához, ezért nem merne újra apja szeme elé kerülni. A másik ismert boríték – amelyet Rudolf címzett meg<ref name="Reference333"/> – Maria családtagjainak írt búcsúleveleit tartalmazta (több más más irat mellett). A dokumentumokat 2015-ben találták meg egy bank széfjében, Maria anyjának írott levéléből egyértelműen kiderül az önkezűség (illetve a közös megegyezés): ''„Bocsássátok meg, amit teszek, de nem tudtam ellenállni a szerelemnek.”''
A további három búcsúlevél címzettje ismeretlen. Feltételezések szerint az egyik Maria von Vetsera levele lehetett [[I. Mihály portugál király#Házassága, utódai|Mihály bragançai herceghez]], melyhez Rudolf is írt néhány szót
A Rothschild-bankház egy közlése is az [[öngyilkosság]]ról szólt, ennek alapját pont Hoyos szolgáltatta, aki megállíttatta a legközelebb érkező vonatot, azzal az indokkal, hogy azonnal Bécsbe kell jutnia, mert a trónörökös főbe lőtte magát.<ref>Hamann, 2008, 544-545. oldal</ref>
80. sor:
Ez azonban több ponton is támadható, nem valószínű, hogy igaz. A cáfolatok szerint Rudolf megkoronázása (és egyben az alkotmányra való felesketése) már a kiegyezéskor és 1876-ban is felmerült, tehát nem lenne államcsínynek tekinthető, illetve valószínűtlennek tartják, hogy az akkor kegyvesztetté vált grófnénak János Szalvátor ilyen titkos információkat kiadott volna. Azt is kétségbe vonják, hogy ha valóban szó lett volna ilyenről, akkor kérdéses, hogy Andrássy három nappal Rudolf halála után előhozakodott volna ugyanezzel a témával az új trónörökös, [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánddal]] kapcsolatban.<ref>Hamann, 2008, 563–564. oldal</ref>
Peter Pötschner (1924–2012), restaurátor, a bécsi szobrok, épületek és festmények szakértője,<ref>[http://www.bda.at/text/136/Aktuell/17744/HR-Dr-Peter-Poetschner-1924-2012 HR Dr. Peter Pötschner, 1924–2012]</ref> tíz év kutatása után kifejtette saját elképzelésit a Mayerlingben történtekkel kapcsolatban. Megvizsgálva a két áldozatról készült fényképeket, festményeket arra a következtetésre jutott, hogy Rudolf és Maria álla, orra és füleik feltűnő hasonlóságot mutat, és hogy valójában féltestvérek voltak, és erről a tényről nem sokkal a tragédia előtt értesítette Ferenc József a fiát. A feltételezés korántsem volt újkeletű, mert már Ernst Planitz 1889-ben megjelent művében
=== Gyilkosság? ===
114. sor:
A Clemenceau-puccs története létezik olyan változatban is, hogy Rudolf együttműködött a franciákkal, és aktívan részt vett a puccs előkészítésében. E verzió szerint Rudolfot Bismarck éppen azért ölette volna meg, hogy megakadályozzák a tervezett államcsínyt, és elvágja a Monarchia lehetséges francia kapcsolatát. Emellett léteznek olyan feltevések is, hogy a hatalmára féltékeny császár állt Rudolf halála mögött.<ref>Heiszler Vilmos: A mayerlingi tragédia.Rudolf trónörökös halála in Rubicon, 2008/7-8. 48. oldal</ref>
1953-ban [[Brüsszel]]ben jelent meg egy könyv
Bécsben olyan szóbeszéd is elterjedt, hogy Maria nagybátyja, Alexander Baltazzi, értesülvén Maria megszöktetéséről, utánuk ment volna Mayerlingbe azzal a szándékkal, hogy akár erőszak árán is visszahozza 17 éves unokahúgát. Nem tudni, hogy Mariat élve, vagy holtan találta a vadászkastélyban. Felelősségre vonta Rudolfot, verekedés alakult ki, ennek során Alexander ölte volna meg a trónörököst. Ennek ellentmond az a tény, hogy Alexander Baltazzit sem akkor, sem később nem zaklatta az osztrák rendőrhatóság.
| |||