Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 7 hónappal ezelőtt
a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
|polgármester=[[Dieter Reiter]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
}}
'''München''' (bajorul ''Minga'') a legnagyobb [[Németország tartományai|német tartomány]], [[Bajorország]] fővárosa. Lélekszámát tekintve [[Berlin]] és [[Hamburg]] után [[Németország]] harmadik, a német nyelvterület negyedik, az [[Európai Unió]] tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, [[agglomeráció]]jával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A város egyben az 5,7 millió lakost számláló modern gazdasági körzet, a [[München nagyvárosi régió]] (''(Metropolregion München)'') központja.
 
A mai [[Németország közigazgatása|német közigazgatás]] rendszerében [[Németország járási jogú városainak listája|járási jogú város]]nak számít (''(kreisfreie Stadt)''). Emellett a város környékén elterülő, {{szám|340000}} fős lakosságú vidéki [[München járás]] (''(Landkreis)'') központi hivatala (''(Landratsamt München)'') is Münchenben van.
 
A bajorországi közigazgatás rendszerében München felsőfokú központ (''(Oberzentrum)''), valamint [[Felső-Bajorország]] (''(Oberbayern)'') (amely terület Bajorországban körzeti rangú (''(Bezirk)''), össz-németországi szinten pedig a kormányzati körzet (''(Regierungsbezirk)'') szintjén van) fővárosa.
 
München [[Németország]] egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike [[Európa]] legvirágzóbb városainak. A város mottója: „''Die Weltstadt mit Herz''” ''(Világváros, amelynek szíve van)''. Neve a [[német nyelv|német]] ''Mönch'' szóból ered, amely magyarul [[szerzetes]]t jelent, aki a város címerében is megjelenik.
[[1429]]-ben a [[husziták]] többször is megtámadták Münchent, ezért a külső várfalat is megerősítették. [[1442]]-ben III. Albert herceg parancsára a [[zsidók]]at mind Felső-Bajorországból, mind pedig a városból kiűzték. [[1468]]-ban tették le a Mária-templom, ismertebb nevén a [[Frauenkirche]] alapkövét, és mindössze 20 év alatt fel is építették.
 
[[Fájl:MUN 10881 KT110212.jpg|thumb|left|230px|München: Az Altes Rathaus ''(f: kt)'']][[Fájl:MUN RES 20550 KT110213.jpg|thumb|left|230px|München: Rezidencia (''((f: kt))'')]] [[Fájl:Maximilianeum München 2007.jpg|thumb|left|230px|München: A ''Maximilianeum'']] [[Fájl:MUN MAX20535 KT110213.jpg|thumb|left|230px|Maximilianstraße: Historizáló épület]]
 
=== Bajorország rezidenciája és fővárosa ===
 
A románnal szemben sok [[gótika|gótikus]] épület maradt fenn a Szent Péter templomon kívül is. Sok gótikus városkapu, például az [[Isar-kapu|Isari-kapu]], Sendlingi-kapu, a Károly-kapu, vagy az Oroszlán-torony. A gótika legfontosabb világi épületeihez tartozik a ''Alter Hof'', amely IV. Lajos császári udvara volt a [[középkor]]ban. Ilyen a Régi városháza a bálteremmel, vagy a Fegyvertár, amely ma a városi múzeum része. A város egyik jelképe, a Marienplatztól nem mesze található [[Miasszonyunk templom (München)|Frauenkirche]] is gótikus stílusú. További, [[13. század]]i gótikus templom, a barokk korban átépített Heilig-Geist-Kirche, vagy a blutenburgi vár kápolnája is. A grünwaldi az egyetlen középkori vár München közelében.
[[Fájl:Frauenkirche Munich - View from Peterskirche Tower.jpg|thumb|right|220px|A Miasszonyunk-templom (''(Frauenkirche)'')]]
 
==== Reneszánsz és barokk ====
289 812

szerkesztés