Főmenü megnyitása

Módosítások

8 forrás archiválása és 4 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
 
== A válság története ==
A korábbi időszakokban még a ''térség legvirágzóbb reménységének'' nevezett ország az 1990-es évek végére zsákutcába került. Az argentin államadósság ekkor meghaladta a 155 milliárd amerikai dollárt. A [[2000-es évek]] elejére a politikai és a gazdasági rendszer csődöt mondott, és Argentína ekkor megtapasztalta, hogy az emberek különböző társadalmi rétegeihez tartozók egybehangzóan kinyilvánították akaratukat, hogy mindenkinek távoznia kell ''(que se vayan todos)'' a hatalomból és a közéletből. Az ország adósságállománya és az ezzel járó terhek elviselhetetlenné váltak, és a kiábrándultság oda vezetett, hogy a politikusok nem léphettek ki az utcára az emberek közé anélkül, hogy atrocitások ne érték volna őket.<ref name="Novoszáth">{{cite web | url = http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=362 | title = A foglalkoztatás növelésével a gazdasági bajok meggyógyításáért | accessdate = 2011-09-24 | author = Novoszáth Péter | publisher = Polgári Szemle | date = 2009-12-01 | language = magyar }}{{Halott link|url=http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=362 |date=2018-11 }}</ref><ref group= "j">Emlékeztetőnek fontos tudni, hogy Argentína esetében nem sokkal az összeomlás előtt az államadósság a GDP 60%-át érte el. Azóta ez tovább növekedett, és 2008 végén az államadósság a GDP 73 százalékára nőtt (MNB, 2009), majd 2009-ben meghaladta a GDP 80%-át.</ref>
=== Az 1998/99-es visszaesés és a 2000-es stagnálás ===
Megoldatlanok voltak még Argentína, a Nemzetközi Valutalap és a magánbefektetők közötti viták, bár a kérdésben a 2005 februári adósság-átütemezést követően inkább az optimista szemléletmód érvényesült, és Argentína a [[G8|G8-államok]] nagyobb részétől, köztük [[Németország]]tól is támogatást kapott. Mindezek ellenére még mindig maradtak olyan hitelező csoportok, úgynevezett keselyű-alapok,<ref group ="j">A keselyű-alapok a nemzetközi bírósági gyakorlatban rutinosak, felvásárolják a papírokat, hogy nyerjenek az ügyön</ref> amelyek elvártak egy megismételt adósság-átütemezési ajánlatot.<ref>{{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate = 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}</ref> A munkanélküliség ellen egymás közötti rövidtávú megegyezésekkel 2005-ben megküzdött Kirchner kormánya és a kereskedelmi szektor. A helyi Statisztikai Hivatal becsléseit messze meghaladó volt a gazdasági növekedés 2005-ben és a megelőző években. 2006-ban is magas, 8,5%-os gazdasági növekedést sikerült elérni.<ref>{{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate = 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}</ref>
 
A következő évekre vonatkozó várakozások általában a gazdasági növekedés további fennmaradásával számoltak. [[Héctor Valle]], az argentin Kutatási és Fejlesztési Alapítvány, a Fide igazgatója 6 és 9% közötti növekedésre számított. A gazdasági minisztérium becslése óvatosabb volt: 4%-ra számított.<ref>{{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol| url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}</ref> [[Salvador Treber]] közgazdász szakértő a gazdaság központi problémájának az energiaszektort tartja, szerinte e szektor kérdéseinek megoldásától függ a gazdasági fejlődés. Ennek megoldásában fontos lépés volt az, hogy 2011 őszére felépült a nagy teljesítményű Atucha II atomerőmű.<ref name ="atucha">{{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate = 2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120719053746/http://www.na-sa.com.ar/atucha2/#|archivedate=2012-07-19}}</ref>
 
== A válság társadalmi hatásai ==
Ilyen szakaszok a 2004-et követő években – különösen a téli időszakokban – voltak rendszeresek. Oka a gazdasági expanzió, így különösen az ipar fejlődése és az ezzel járó energiaszükséglet megnövekedése, amely nem járt együtt az új energiaforrások bevonását célzó beruházásokkal. 2004 tele az országban mindenhol hidegebbnek bizonyult az átlagosnál, így ekkor különösen erős volt az energiahiány, amit országszerte energiakrízisnek tartottak. Ennek oka a messze az átlagon felüli [[földgáz]]- és [[Elektromos áram|áramfelhasználás]] a fűtésben, mindenekelőtt a lakásokéban. Rövid távú intézkedésként a kormány az egyik oldalon az ipar számára tiltotta ezeket az energia-felhasználási formákat. A másik oldalon a kormány a háztartásokat is megterhelte egy többletárral, de csak arra az áramfelhasználásra vonatkozóan, mellyel az előző év azonos hónapjában mért fogyasztást túllépték. Néhány tartomány megpróbálkozott a téli időszámítás bevezetésével is, de a dolog sikertelensége az intézkedések visszavonására vezetett, alig néhány héttel az energia-válság befejeződése után.
 
2005–2006 között bár megint volt átmeneti energiahiány, de ezúttal a téli hőmérsékleti adatok átlagosak, vagy magasabbak voltak, így ezek kihatása nem volt olyan drasztikus. 2007 telének májusában a mért hőmérsékleti értékek az átlagosnál sokkal alacsonyabbak voltak, ezért megint beállt egy energiahiányos időszak, melyre a kormány megint az ipari felhasználás korlátozásával reagált. Ugyanígy a különösen kritikus napokon tiltotta a benzinkutakon a földgáz eladását tehergépkocsik számára. Rövidtávú megoldásként Kirchner elnök 2007 júniusában megegyezett a gazdag földgázkinccsel rendelkező [[Bolívia|Bolíviával]], hogy fokozzák a beruházásokat, új kutakat fúrnak. Hosszú távon azt remélték, hogy az Atucha II [[atomerőmű]] és a [[Paraná (folyó)|Paraná folyón]] épülő [[Yacyretá-Apipé vízerőmű]] – a világ legnagyobbjainak egyike – építési munkái 2008-ban befejeződnek. Az atomerőmű építése 2011 őszére befejeződött, a vízerőműé már korábban (ez ma a nyolcadik a világ legnagyobb erőműveinek listáján<ref>{{cite web| url = http://www.mostinterestingfacts.com/building/top-10-largest-dams-in-the-world.html| title = A tíz legnagyobb vízierőmű a világon| accessdate = 2011-09-25| language = angol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110904010440/http://www.mostinterestingfacts.com/building/top-10-largest-dams-in-the-world.html#| archivedate = 2011-09-04}}</ref>).<ref name="atucha"/><ref>{{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate = 2011-09-20| language = angol}}{{Halott link|url=http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html |date=2018-11 }}</ref>
 
Több hőerőmű építését is tervezik. A szélenergia felhasználásának bővülése elég lassú, holott szél az országban, de különösen annak déli részén bőségesen állna rendelkezésre. Van ugyan néhány nagy projekt [[Chubut]] tartomány északi részén és a [[pampa|pampától]] délre. A szélenergia e csekély felhasználásának oka az, hogy a szélerőműveket nem az országon belül állítják elő, így a beruházás a számos egyedi rész importálása miatt nagyon drága.
* {{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol|url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate = 2011-09-20| author = Jim Saxton (New Jersey szenátora, az USA Közgazdasági Bizottságának alelnöke)| format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070809013511/http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| archivedate = 2007-08-09}}
* {{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate = 2011-09-20| language = angol}}{{Halott link|url=http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html |date=2018-11 }}
* {{cite web| url = http://www.econlink.com.ar/economia/tango/tango.shtml | title =La nueva crísis argentina | accessdate= 20110920| author = García, María Laura | format = Shtml | language = spanyol}}
* {{cite journal|author= Ortutay L. Gyula|editor= |title=Akik már átélték az államcsődöt|journal = Népszabadság |volume = |issue =|url=http://nol.hu/gazdasag/20110916-befagyasztott_bankbetetek |accessdate=2011-09-22 |date=2011-09-16 |year= |month= |publisher= |language=magyar |isbn= |pages= |quotes=}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate = 20110920| language = spanyol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070507122435/http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| archivedate = 2007-05-07}}
* {{cite journal | url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol | accessdate= 2011-09-20}}
* {{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate=2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120719053746/http://www.na-sa.com.ar/atucha2/#|archivedate=2012-07-19}}
* {{cite web| url = http://www.mostinterestingfacts.com/building/top-10-largest-dams-in-the-world.html| title = A tíz legnagyobb vízierőmű a világon| accessdate = 2011-09-25| language = angol| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110904010440/http://www.mostinterestingfacts.com/building/top-10-largest-dams-in-the-world.html#| archivedate = 2011-09-04}}
* {{cite web| url = http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html| title = INVAP and Nucleoeléctrica Argentina SA to collaborate in the completion of the construction of NPP AtuchaII| accessdate = 2011-09-20| language = angol}}{{Halott link|url=http://www.invap.com.ar/en/newsroom/news-archive/500-20-9-2006-invap-firma-convenio-marco-con-nucleoelectrica-argentina-sa-para-colaborar-en-las-obras-de-finalizacion-de-la-central-nuclear-atucha-ii-.html |date=2018-11 }}
* {{hely|Stern}}{{cite web| url = http://www.stern.de/wirtschaft/news/2-finanzen-argentiniens-wirtschaftsminister-will-keine-dollarbindung-169437.html| title = Az argentín pénzügyminiszter nem akarja a dollárhoz kötést| accessdate = 2011-09-27| publisher = Die Stern| language = német| archiveurl = https://web.archive.org/web/20120111061716/http://www.stern.de/wirtschaft/news/2-finanzen-argentiniens-wirtschaftsminister-will-keine-dollarbindung-169437.html#| archivedate = 2012-01-11}}
 
== További információk ==
* ''A survey of Argentina.'' In: ''[[The Economist]].'' Economist Group, London 15. Juni 2004. {{ISSN|0013-0613}}
*Mario Rapaport: Historia, economica, politica y social de la Argentina 1880-2000, Edicione Macchi, 2000 Buenos Aires
*Sergio Pineda-Garcia: The Argentinian Crisis, Bogotá, 2002, Los Andes University, Faculty of Economics, [https://web.archive.org/web/20041204115428/http://www.stern.nyu.edu/globalmacro/countries/argentina.html]
* [http://www.swr.de/swr2/programm/sendungen/wissen/-/id=660374/nid=660374/did=1638014/1vrr4lk/index.html Argentinien - Drei Jahre nach dem Crash] SWR2, 2005
* [http://www.indec.gov.ar Argentinisches Statistikamt] (spanyolul és angolul)
148 367

szerkesztés