„Asszonyi Tamás” változatai közötti eltérés

0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a (→‎Életútja: Zöldről — kékre)
(0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Egyre inkább az [[éremművészet]] lett az ő művészetének fő területe, de mellette [[kisplasztika|kisplasztikákat]] és köztéri [[szobrászat|szobrokat]] is alkot. Az éremművészetnél, de köztéri alkotásoknál is egyaránt hangsúlyozza a művész és a megrendelő [[művészet]]i és [[etika]]i felelősségét. Egyre inkább elveti az üres kliséket, s megújítja mind a szobrász-, mind az éremművészetet. A játékosság, a humor, az [[irónia]] és az önirónia is beépül az ő művészetébe. Nem véletlen, hogy ''Két pingvin'' (1967) című alkotása egy [[székesfehérvár]]i óvoda udvarán áll, hiszen a felnőtteket is, de kivált a gyermekeket meghatják a [[Pingvinfélék|pingvinek]] bohókásnak tűnő szárazföldi jelenetei. Nyilván az sem véletlen, hogy kiváló humoristánknak, [[Hofi Géza|Hofi Gézának]] Asszonyi Tamás állított méltó és karakteres síremléket (2004) a [[Farkasréti temető]]ben. Köztéri alkotásai főleg [[dombormű]]vek és díszkutak.
 
Számos jeles plakettet készített, köztük a Magyar Szabadalmi Hivatal által 1997-ben alapított [[Jedlik Ányos-díj]] bronzplakettjét. Kifejezetten a [[l’art pour l’art]] jegyében készült ''Európa elrablása'' című bronzérme, amely egy kortárs magángyűjteménybe került.<ref>[http://edeske.hu/img/browsedata.php Asszonyi Tamás négy éremművészeti alkotása kortárs magángyűjteményben, köztük Európa elrablása]{{Halott link|url=http://edeske.hu/img/browsedata.php |date=2018-11 }}</ref>
 
P. Szabó Ernő így összegzi a művész érmészeti munkásságát: „Indulásának első munkái főként a magyar szobrászat [[Ferenczy Béni]]–[[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] nevével fémjelzett vonulatához kötődtek, majd [[Vigh Tamás]] és [[Kiss Nagy András]] újító törekvéseiből merített bátorítást a továbblépéshez. Az éremművészet magyarországi megújításának egyik legkövetkezetesebb képviselőjeként, az érem plasztikai értékeinek tudatos kutatójaként indult a [[1960-as évek|hatvanas évek]] második felében, jelentősen hozzájárulva a magyar [[szobrászat]] egészének megújulásához is. A [[1970-es évek|hetvenes évek]] közepén készített ironikus-önironikus műveivel, a többi között az 1976-os ''Éremépítő szekrénnyel'' a műfaj kliséinek, kiürült szimbólumainak elvetése, erőteljes, egyéni megoldások alkalmazása, a műfaj törvényszerűségeinek érvényesítése mellett érvel (...). Későbbi periódusainak egyre letisztultabb, a szentendrei építészeti-műemléki környezetből is táplálkozó, de azzal csak közvetett kapcsolatban lévő formavilága a pálya első szakaszának következetes folytatásaként-kiteljesítéseként tekinthető; alakulásában a játékosság, a humor iránti igény érvényesülése mindvégig fontos szerepet játszott. A munkássága kezdetén felbukkant, [[Ókor|antik]] torzókra emlékeztető motívum tovább él a nyolcvanas-kilencvenes évek alkotásaiban is, átalakulásai-torzulásai a művészi eszmények és a valóság konfliktusának tudatos vállalására utalnak...”<ref>[http://www.artendre.hu/html/asszonyi.html Virtuális szentendrei tárlat, Asszonyi Tamás]</ref>
*Márki Sándor emlékérem 1514 (kiegyenesített kaszák) (öntött bronz, 80,5mm)<ref>[http://numizmatika.aranypengo.hu/coins.php?category=3&category2=7 A felsorolt emlékérmek itt tekinthetők meg]</ref>
 
== A művész köztéri alkotásaiból<ref>http://www.artpotal.hu{{Halott link|url=http://www.artpotal.hu/ |date=2018-11 }} nyomán.</ref> ==
*Két pingvin szobor (1965–1967, [[Székesfehérvár]], Ybl Miklós lakótelep, Ybl lakótelepi óvoda kertje)
*Díszkút (mészkő, bronz, 1968, [[Szolnok]], MÁV-kórház)
188 767

szerkesztés