„Az öt sola” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5 forrás archiválása és 8 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
9. sor:
 
== Sola Scriptura ==
Az ''egyedül a Szentírás'' elve szerint a [[Biblia]] Istennek az egyedüli ihletett és hiteles szava, a keresztény tanítás egyetlen forrása. Ez az isteni szó mindenki számára hozzáférhető, azaz mindenki számára érthető a Szentírás és az egyben önmagát magyarázza.<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 II. rész]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}</ref> A nézet, hogy a Biblia nem igényel más magyarázót önmagán kívül, ellentétben áll a római katolikus hagyományokkal, mely azt tanítja, hogy a Bibliát kizárólag apostoli hatalommal vagy a Szentíráshoz fűződő és azt értelmező hagyomány (szenthagyomány), mint forrás (a kettő együttes neve: hitletétemény)<ref>Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/S/sola%20Scriptura.html sola Scriptura.]</ref> alapján lehet magyarázni. A katolikus egyházban erre a hatalomra [[Római katolikus egyház#A hit forrásai|Tanítóhivatalként]] hivatkoznak, mely a világ püspökeinek testületében van jelen, közösségben a pápával.
 
A ''sola'' jelző és a ''scriptura'' főnév alanyeset helyett határozói esetben van, annak kifejezésére, hogy a Biblia nem Istentől függetlenül, önmagában áll, hanem Isten eszköze, mely által felfedi önmagát Krisztuson keresztül (solus Chrsitus vagy solo Christo) a mi megváltásunk érdekében.
 
A ''sola Scriptura'' kifejezés már a reformáció előtt megjelent a [[Közös Élet Testvérei]] körében nevelkedett [[Johann von Goch]] (1400–1475) művében, aki szerint a legfőbb tekintély a Biblia, és az [[egyházatyák]]at csak annyiban lehet elfogadni, amennyiben a kanonizált Írást követik.<ref>Schaff VI: [http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc6.ii.x.iv.html Doctrinal Reformers.] {{Wayback|url=http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc6.ii.x.iv.html# |date=20070423023048 }}</ref> Az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen Luther és [[V. Károly német-római császár]] a ''sola Scriptura'' elvet illetően (is) ellentétes álláspontokat fogalmaztak meg: míg a reformátor szerint mindenki személyesen felelős Isten előtt, ezért csak Isten szavára, azaz a Bibliára szabad hallgatni, a császár viszont a hagyományra és az egyház tekintélyére hivatkozott.<ref>Colijn: 132.</ref> Kálvin főműve, az [[Institutio Christianae religionis]] szintén az Írás kizárólagosságát hirdeti: ''„Egyedül az Úr igéje az az út, amely bennünket annak kutatására vezet, amit Őróla tudni szabad, és egyedül ez a világosság, mely nekünk világít, hogy meglássuk azt, amit Őróla tudni kell.”'' (III. 21,3)<ref>Colijn: 168.</ref>
 
A ''sola Scriptura'' elv alapján a protestáns egyházak nem fogadnak el olyan hagyományokat, amelyekre nézve a Biblia nem tartalmaz utalást, így például a [[pápa (egyházfő)|pápai]] tekintélyt, a [[búcsú]]t, a [[szent]]eket, [[ereklye|ereklyéket]], a [[purgatórium]]ot, a halottakért való imádkozást, a papi [[cölibátus]]t.<ref>Catholic Encyclopedia: [http://www.newadvent.org/cathen/12495a.htm Protestantism.]</ref> A katolikus szentségtant a protestánsok ebből a Solából kiindulva vetették el, és csupán a [[Szentség#Szentségek a protestáns egyházakban|két sákramentumot]], a keresztséget és az úrvacsorát ismerik el, mivel csak ennek a kettőnek van egyszerre bibliai alapja és látható külső jegye is. Protestáns szempontból Luther óta ugyanis csak az ilyen szentség ismerhető el szentségnek, a gyónást például Luther haláláig gyakorolta, de nem tekintették szentségnek, mivel bibliai alapja van ugyan, de látható külső jegye nincsen.
24. sor:
Ezt az álláspontot a katolikus egyház félreértelmezésnek tartja, szerintük a „megigazulás” kifejezés jelentését kellene összehasonlítani.<ref name="megigazulás">Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/M/megigazul%C3%A1s.html megigazulás]</ref> Mindkét fél egyet ért abban, hogy a kifejezés Krisztus érdemei és a bűnösök közötti kapcsolatot írja le, nem pedig a bűntelenség kinyilvánítását; Luther a ''simul justus et peccator''<ref>[[Theology of Martin Luther#Simul justus et peccator]]{{Wd|Q2288512}}</ref> (egyszerre megigazult és bűnös) kifejezést használta. A római katolicizmus a megigazulást Isten életének az ember felé való közlésében látja, amely megtisztítja a bűntől, és valóságosan Isten fiává teszi, így ez nem csupán a kinyilvánítása a megigazulásnak, hanem a lélek valójában igazzá lesz.
 
A protestánsok szerint ez az ő tanításuk félreértelmezése. Luther azt tanította, hogy a hit nem egy emberi reakció, hanem Isten munkája a kegyelem eszköze által.<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, A harmadik hitágazat a megszentelésről] {{Wayback|url=http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM# |date=20080501142157 }}</ref> A hit Isten igazsága bennünk, mely az Ige és a sákramentumok által valósul meg bennünk.<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, Az Oltáriszentség] {{Wayback|url=http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM# |date=20080501142157 }}</ref> Az isteni Törvény és az Evangélium azon dolgozik, hogy megölje a bűnös ént és létrehozza az új teremtést bennünk. Ez az új teremtés bennünk Krisztus hite. Ha ez a hit nincs meg bennünk, akkor istentelenek vagyunk. A búcsú és az emberek imái semmit sem adnak ehhez hozzá, mivel semmik, azaz semmit sem érnek.<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 XV. rész]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}</ref> Mindenkinek van egy hite, általában a saját magában való hit, ezért van szükségünk Istenre, hogy folyamatosan rombolja ezt az önigazult hitet, és helyette adja Krisztus életét. Arra a hitre van szükségünk, ami Istentől jön a Törvényen és az Evangéliumon, az Igén és a Sákramentumokon keresztül. A [[reformáció]] alapdokumentumában, a [[Luther Márton 95 tétele|95 tételben]] Luther azt írta: „1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen.”<ref>{{Máté|4|17}}</ref> és „95. abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe.”<ref>[https://www.biblegateway.com/passage/?search=ApCsel+14%3A22&version=NT-HU ApCsel 14,22]</ref><ref>[http://www.luther.de/en/95thesen.html The 95 Theses]
</ref>
 
32. sor:
 
== Sola gratia ==
Az ''egyedül kegyelemből'' elv arra vonatkozik, hogy az [[üdvözülés]] csak és kizárólag [[Kegyelem (vallás)|kegyelem]] által lehetséges, tekintet nélkül az ember bármilyen jó cselekedetére vagy érdemére,<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 XVI. rész]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}</ref> amint ez megtalálható az [[Pál levele az epheszosziakhoz|efézusbeliekhez írt levél]]nek ebben a részletében: „A kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint”<ref>[http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=49&c=1&v=7&vs=7#v5 Károli Gáspár fordítása: Ef 1,7.]</ref> Ez azt jelenti, hogy a megváltás egy olyan ajándék Istentől Jézus szeretete által, amiért nem tettünk semmit.
 
A katolikus egyház tanítása szerint, az egyén [[szabad akarat]]ából személyesen közreműködik saját üdvözülésében.<ref>Catholic Encyclopedia: [http://www.newadvent.org/cathen/13407a.htm Salvation.]</ref> Ezért bár egyesek úgy tartják, hogy ez a tan a „cselekedetek általi megigazulással” áll szemben, és így az érdemek római katolikus tanításának mond ellent, így, ebben a formájában nem áll szemben a katolikus állásponttal, sőt az a nézettel, miszerint a kegyelem valóságosan és minden esetben Isten ajándéka, mindkét fél egyet ért.<ref name="megigazulás"/>
 
A tanításbeli különbség túlnyomórészt két tényben rejlik. Egyrészt abban, hogy Isten az egyedüli cselekvő a kegyelem gyakorlásában (más szavakkal a kegyelem az ember közreműködése nélkül is mindig hatékony).<ref>Heidelbergi káté, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1165 59. kérdés]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1165 |date=2018-11 }}</ref> Másrészt abban, hogy az ember nem tud közreműködni a kegyelem megnyilvánulásában semmilyen saját, maga a kegyelem alatt véghezvitt cselekedete által úgy, hogy érdemei által még több kegyelmet szerez magának<ref>Dr. Martin Luther [http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja, A Miatyánk, Ötödik kérés] {{Wayback|url=http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM# |date=20080501142157 }}</ref> (ami római katolikus egyház tanítása szerint lehetséges),<ref>Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/M/megigazul%C3%A1s.html] megigazulás</ref> azaz egyedül Isten tesz bármit is a bűnös megmentése érdekében, mi ezt csak hívő szívvel elfogadhatjuk.
 
== Solus Christus ==
Az ''egyedül Krisztus'' elv azt jelenti, hogy egyedül [[Jézus|Krisztus]] a közvetítő Isten és az ember között, és így senki máson keresztül nem lehetséges a [[megváltás]]. A kifejezést néha határozói esetben idézik: ''solo Christo'', „egyedül Krisztus által”, de az eredeti tanítás nem a módról, hanem Jézus személyéről, mint kizárólagos közvetítőről szól.<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 V. rész]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}</ref>
 
A ''solus Christus'' elv elveti azt a nézetet, miszerint az Egyházban nem léteznek szentségek olyan felszentelt papok közreműködése nélkül, akiket az apostoli leszármazás alapján a pápa tekintélye alatt szenteltek fel. Luther „a megkereszteltek egyetemes papságát” tanította, amit a későbbi lutheránus gondolkodás és a klasszikus protestáns teológia a „minden hívő papságára” módosított, elvetve a „pap” (sacredos) megkülönböztető használatát a klérusra.<ref>Második Helvét Hitvallás, [http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 XVIII. rész]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}</ref>
 
Ezzel szemben a katolikus egyház úgy tanítja, hogy Jézust követve az [[apostol]]ok és munkatársaik, az angyalok és az üdvözültek is közbenjárók, azaz ki tudják eszközölni a bűnösnek a megtérés kegyelmét és a bocsánatot.<ref>Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/K/közbenjáró.html közbenjáró.]</ref> A katolikusok másik fontos érve [[Szűz Mária|Szűz Máriát]] hozza fel példának: szerintük a megváltás beteljesüléséhez Krisztusnak földi anyától kellett megszületnie, és ez Mária nélkül nem lehetett volna lehetséges.<ref>Magyar katolikus lexikon: [http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria-tisztelet.html Mária-tisztelet]</ref>
63. sor:
 
== Források ==
* Dr. Luther Márton ''[https://web.archive.org/web/20080501142157/http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/luther/irasok/LUT_KISK.HTM Kis kátéja]'', Luther Kiadó, Budapest, 2003. {{ISBN|963-7470-86-7}}
* ''[http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1165 Heidelbergi káté]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1165 |date=2018-11 }}'', Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2005. {{ISBN|963-300-937-5}}
* ''[http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 A Második Helvét Hitvallás]{{Halott link|url=http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1166 |date=2018-11 }}'', Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2004. {{ISBN|963-300-931-6}}
* ''[http://www.newadvent.org/cathen Catholic Encyclopedia.]'' New York: Robert Appleton Company. 1910
* Jos Colijn: ''Egyetemes egyháztörténet.'' Iránytű Kiadó Alapítvány. 2001. {{ISBN|963-9055-08-5}}