„Eckartsaui nyilatkozat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bellink |
linkesítés |
||
27. sor:
November 11-én a [[Magyar Nemzeti Tanács]] is bejelentette, hogy az államforma kérdésében „''a végleges elhatározást most már halasztgatni nem lehet''”, ezért felhívta a vidéki nemzeti tanácsokat, hogy a kérdésben foglaljanak állást. A magyar főrendiház küldöttsége pedig elnökének, [[Wlassics Gyula (jogtudós)|Wlassics Gyula]] bárónak a vezetésével felajánlotta Károlyi Mihálynak, hogy rábeszéli a királyt a lemondásra.
A küldöttség (amelynek tagja volt [[Wlassics Gyula (jogtudós)|Wlassich Gyula]], [[Esterházy Miklós Móric]] főpohárnokmester, [[Dessewffy Aurél (országbíró)|Dessewffy Aurél]] országbíró és [[Széchenyi Emil]] koronaőr is) november 13-án a [[Bécs]] melletti [[Eckartsau]]ban lévő vadászkastélyában felkereste IV. Károlyt, aki hosszas vívódás után, zokogva beleegyezett uralkodói jogainak felfüggesztésébe és aláírta nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyar nemzetnek joga van az államforma megválasztására. Formálisan azonban nem mondott le a magyar koronáról. [[Zita magyar királyné|Zita királyné]] kijelentette, hogy ''„egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”''. Aznap délután a magyar kormány kijelentette: ''„Habsburg Károly nem uralkodója az országnak”''.
==A nyilatkozat szövege==
73. sor:
* [http://www.jak.ppke.hu/hir/ias/200612sz/2006_1-2_2acta18.pdf Szabó István tanszékvezető egyetemi docens: A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyarországon]
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Történelem||Első világháború||Jog
[[Kategória:1918]]
[[Kategória:A dualizmus kori Magyarország]]
| |||