A személyforgalom [[1923]]-ban indult meg a vonalon, amivel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren: a járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre és megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.
[[1925]]-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két [[motorkocsi]]t is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. [[1931]]-ben a turistaházig,tum-esre majdaz [[1937]]-benegész avasutat. Ekkor Várhegyigselejtezték hosszabbítottákle a vonalat,régi amikocsikat ekkorés 36 kmmozdonyokat: hosszúságúennek volt. [[1939]]-benesett megváltoztattákáldozatul a vasútüzemZsuzsi nevétis. DebreceniEzt Városikövetően Gazdasági Vasútra, hogy a[[Mk48]]-as [[gazdasági vasutakmozdony]]ok támogatásábólvégezték a részesedhessenmunkát.
A [[második világháború]]ban erősen megrongálódott. Az [[1946]]-os gyors helyreállítást követően már [[Nyírlugos]]ig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
Ez a vasútüzem se kerülhette el az [[államosítás|államosítást]], amire [[1949]]-ben került sor. A [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] kezelésébe került vasútüzemen [[1950]]-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár [[Nyírbéltek]]et, amivel 49 km-re nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek 3 db [[gőzmozdony]]t is, majd [[1955]]-ben megérkezett az első [[dízelmozdony]].
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A [[mozdony]]okhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a [[Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya|MÁV]] [[1961]]-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat: ennek esett áldozatul a Zsuzsi is. Ezt követően [[Mk48]]-as [[mozdony]]ok végezték a munkát.
Ez a [[kisvasút]] is sok társához hasonlóan [[1977]]-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt [[1978]]-ban a [[Debrecen tömegközlekedése|Debreceni Közlekedési Vállalat]] vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
