„Békéscsaba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Itt születtek: jav |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
188. sor:
A város [[1855]]-ben magán algimnáziumként induló, [[1859]]-től evangélikus algimnáziumként működő iskolája [[1899]] szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium épülete, [[Alpár Ignác]] tervei alapján, [[Wagner József]] és társai kivitelezésében határidőre, [[1899]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-re]] készült el.
A város a híres-hírhedt [[Viharsarok (tájegység)|Viharsarok]] egyik központja, ahol a század elejére az anyagi egyenlőtlenségek, a szűkkörű választójog és egyebek miatt igen nagy elégedetlenség alakult ki a parasztság és a munkásság körében. A nemzetközi [[munkásmozgalom]] hatásáa [[1891]]-ben a városban is meg akarták ünnepelni május 1-ét, a tüntetést azonban betiltoztták. A [[Csendőrség|csendőrök]] végül tüzet nyitottak a tüntetőkre. Az elégedetlenség a környék több más városában is megmozdulásokat eredményezett, ill. kiemelkedett a század végére az ún. [[agrármozgalom]].
[[1911]]. [[május 11.|május 11-én]] lőtte le [[Zsilinszky Gábor]], [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] testvére egy vitában [[Áchim L. András]]t, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító ([[Magyarországi Parasztpárt]]) parasztvezért, aki halálosan megsebesült.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17400.htm |title=A Magyar életrajzi lexikon cikke |accessdate=2009-06-20 |work=mek.oszk.hu}}</ref>
| |||