„Nagy Karola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
28. sor:
Tizenhárom gyermekes elszegényedett nemesi családjából korán Brassóba került nevelőszülőkhöz, itt a Római Katolikus Leánygimnázium és zárda növendéke. Hányatott életében volt tisztviselő, bolti elárusító is. Férjével [[Bukarest]]ben és [[Medgyes]]en élt, majd visszakerült Brassóba. 1930 őszétől a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], később a vállalat kiadásában megjelenő ''Népújság'' rendőrségi és törvényszéki tudósítója. Itt jelentek meg [[riport]]jai, [[interjú]]i és [[esszé]]i. Két drámáját a kolozsvári [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Magyar Színházban]] [[Janovics Jenő]] ''Háborús nemzedék'' összevont címmel 1933-ban tűzte műsorra, de a Színházi Felügyelőség az előadást nem engedélyezte. A bemutató tervbe vett napja előtt az írónő váratlanul elhunyt.
Hátrahagyott két színdarabja (''A lány''; ''A fiú''), egy kisregénye
Már röviddel korai halála után feltette [[Ligeti Ernő]] a kérdést: "... miért tudunk mi olyan keveset erről az erdélyi Baskircsev Máriáról, hát olyan gazdagok vagyunk, hogy teljességgel megfeledkezhetünk róla?" Az összehasonlítás az ugyancsak korán elhalt és naplóit hátrahagyó orosz festőnővel bizonyára a hasonló származásnak, a szenvedélyes nőiségnek és a társadalmi elkötelezettségnek szólt, tekintettel a szocialista irodalom kezdeteihez számítható két drámára. A szerző "a lány", Claire élveteg és kegyetlen személyében éppen úgy a korabeli osztályellentéteket jeleníti meg, mint "a fiú" alakjában, Bandiban, a tönkrement földbirtokos diákfiúban, aki a proletárok oldalára állva kezd új életet. A drámai feszültségek szerelmi hátterét a hagyaték jegyzeteinek érzelmi szenvedélyessége magyarázza meg. Ezekből állította össze [[Csire Gabriella]] az írónő személyiségét idéző – egyelőre kéziratban rekedt – regényét
[[Arckép|Portréját]] [[Ruzicskay György]] festette meg.
| |||