„Szolgálónép” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Életmód |
a →Életmódjuk: inkább tartozzon a bevezetőhöz + kis forma |
||
1. sor:
'''Szolgálónép'''eknek hívjuk az Árpád-kor [[udvarbirtok]]ain és [[várbirtok]]ain – utóbbi esetben '''várnép'''eknek – dolgozó, szolgaállapotú (''servus''), szakosodott szolgáltatótevékenységet végző csoportjait, akik a birtok központja, az [[udvarház]] mellett, vagy a hozzá tartozó falvakban végezték tevékenységüket. Ez a tevékenység lehetett földművelő, növénytermesztő, állattenyésztő, halász, vadász, vagy az ételt-italt elkészítő, edénykészítő, stb. Tevékenységüket általában nem a saját, hanem a munkájukhoz az udvarbirtoktól kapott eszközökkel végezték. Státuszuk alacsonyabb volt, mint az önálló tevékenységet végző félszabad [[Udvarnok (személy)|udvarnokoké]], akik összetett földművelő-állattenyésztő tevékenységet folytattak. Az [[Anjou-kor]]ban a szolgálónépek az akkor kialakuló egységes [[jobbágy]]ságba tagozódtak be.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202 1}}</ref><ref name="Györffy:István:17.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A szolgálónépeket tízes-százas rendszerbe sorolták, élükön egy-egy száznagy állt. Az udvarház környékén levő falvakban laktak. Nem feltétlenül csak egyféle szolgálónép lakott egy faluban, de ha valamelyik jellemző volt helyben, akkor az a nevét adhatta neki (például az ócsárok [[Ócsa|Ócsának]], a födémesek [[Fedémes]]nek stb.). A falujukban önálló gazdasággal rendelkeztek, abból tartották fenn magukat, a birtoknak előírt munkaszolgáltatással ''(officium)'' és klönféle adókkal tartoztak.<ref>{{Cite web
▲A szolgálónépeket tízes-százas rendszerbe sorolták, élükön egy-egy száznagy állt. Az udvarház környékén levő falvakban laktak. Nem feltétlenül csak egyféle szolgálónép lakott egy faluban, de ha valamelyik jellemző volt helyben, akkor az a nevét adhatta neki (például az ócsárok [[Ócsa|Ócsának]], a födémesek [[Fedémes]]nek stb.). A falujukban önálló gazdasággal rendelkeztek, abból tartották fenn magukat, a birtoknak előírt munkaszolgáltatással ''(officium)'' és klönféle adókkal tartoztak.<ref>{{Cite web |url=http://mamul.iti.mta.hu/MAMUL6/mamul_view.php?editid1=141 |title=Mamul |accessdate=2018-11-13 |work=mamul.iti.mta.hu}}</ref>
== Termelő szolgálónépek és várnépek ==
| |||