„Ploče” változatai közötti eltérés

Ploče első írásos említése [[1387]]-ben történt a dubrovniki történeti levéltárban fellelhető írásos szerződésben. A dokumentum 1387. november 6-án kelt és Ploče mint a Neretva torkolata előtt fekvő kikötő (''(ad quedum locum dictum la Ploca que est in fluminis Narenti)'') szerepel benne. A levéltár egy másik [[1426]]-ban a Raguzai Köztársaság szenátusa által kibocsátott dokumentumot is őriz Ploče említésével. A településnek 1880-ban 164, 1910-ben 215 lakosa volt. A mai pločei kikötő helyén már a [[19. század]] második felében az Osztrák-Magyar Monarchia idejében felmerült egy korszerű kikötő megépítése, majd a 20. század elején a vasútnak Boszniából a Neretva torkolatáig való kiépítésére is voltak tervek. Ezek a tervek akkor még megbuktak Split és Dubrovnik ellenállásán, melyek gazdasági jelentőségük elveszítését féltették egy új kereskedelmi központ létesülésétől. A tervek 1922/23-ban újra előkerültek, de ekkor Jugoszlávia gazdasági válságon esett át és nem volt elég pénz a kivitelezésükre. Végül csak [[1937]]-ben kezdődhetett el a [[Metković]]ról Pločéig menő vasúti pálya megépítése, melynek munkálatai [[1942]]-ig tartottak. Közben [[1939]]-ben megkezdődtek a pločei kikötő építési munkálatai is. [[1941]]-ben azonban Jugoszláviát is elérte a [[II. világháború]] és az építés bár ez a terület olasz megszállás alá került, immár német irányítás alatt folytatódott. A németek célja az volt, hogy a szenet, a bauxitot és más nyersanyagokat tengeri úton lehessen az akkor Független Horvát Állam területéről elszállítani. A partizánok mindvégig próbálták lehetetlenné tenni a munkálatokat, elsüllyesztették a kotróhajókat és használhatatlanná tették technikai eszközöket.