„Pápoc” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Térképrészlet 1856.jpg|200px|bélyegkép|balra|1856 évi térképrészlet]]

[[Fájl:Térképrészlet kat.jpg|200px|bélyegkép|balra|XIX. század végi térképrészlet]]

 

Az 1851-es kiadású Magyarország geográfiai szótára szerint ''Pápócz'': „''Határa róna és igen termékeny; kövér rétjeit a Rába gyakran elönti.''”<ref>{{Fényes}}</ref> A geográfiai szótár leírása a vízrajzi-hidrológiai tényezők kedvezőtlen változása miatt a jelenkorban már nem tekinthető igaznak. A település - irtásföldek révén megnövelt - határának nagy része a [[Sárvár]]tól-[[Marcaltő]]ig elterülő mintegy 25&nbsp;km hosszú és 10&nbsp;km széles enyhén észak-nyugat lejtésű egységes felépítésű kavicshátra (''Cser'', illetve Kemeneshát) esik, a termőréteg tápanyagban szegény, érzékeny a hidrológiai viszonyokra.

 

A település első írásos említése – ''Papuch'' néven – egy 1234. évi, a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|pannonhalmi (Szent Márton-i) apát]] és népei közötti rendre vonatkozó [[oklevél]]ben található. Az oklevelet [[Csák Demeter]] királyi udvari bíró ([[országbíró]]) ''Papuch''on – valószínűleg saját birtokán – keltezte.<ref>Wenzel Gusztáv : Árpád-kori új okmánytár/VI.kötet/349.</ref>

 

=== A középkori település ===

=== Havas Boldogasszony kápolna ===

 

 

A mintegy 9 m átmérőjű centrális négykaréjos felépítésű, emeletes templom téglából készült, 1 m körüli falvastagsággal. A jelenlegi cserépfedésű emeleti rész és a fazsindely borítású kupola között nyolcszögletes szint a laterna található, melynek minden második oldalán keskeny félköríves záródású - a már [[20. század]]ban kiegészített - ikerablak van elhelyezve. A földszinti és az emeleti tér alaprajza közel azonos. Az alsó szint nyugati karéjában - a délre nyíló kaputól balra - befalazott bejárat található, a keleti karéjban széles ablaknyílás van kialakítva.