Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
Rodosz híres tavaszi pompás virágtakarójáról is. Februárban, elsőként a [[kökörcsin]]ek bújnak elő. A sziget növényzetében sok keleti származású faj fordul elő. A görög szigetekre egyébként nem jellemző, a délkeleti parton található [[dűne|homokdűnés]] területein, a tengertől néhány méterre tavasszal [[sárga szarumák]], lila tengeri [[ibolya (növénynemzetség)|viola]], vörös [[pipacs]], illetve a nyár közepén fehér tengeri [[liliom (növénynemzetség)|liliom]] nyílik.{{refhely|Davies|9. oldal|azonos=D9}}
 
Május végén, júniusban a [[bogáncs (növénynemzetség)|bogáncsok]], a [[spanyol aranybojtorján]] (''(Scolymus hispanicus)''), a [[máriatövis]] (''(Silybum marianum)'') és a [[kék szamárkenyér]] visznek némi szint a tájba. A sziklás vízmosásokban rengeteg [[leander (növényfaj)|leander]] (''(Nerium oleander)'') nyílik.{{refhely|azonos=D9}}
 
Ősszel az őszi vetővirágok (''(Slerbergia lulea)''), a rózsaszín [[kikerics]]ek (''(Colchium eupanii)''), görög [[ciklámen (növénynemzetség)|ciklámen]] (''(Cyclamen graecum)'') és az apró, fehér [[nárcisz (növénynemzetség)|nárciszok]] (''(Narcissus serotinusi)'') jelennek meg. Rodoszi specialitás az [[őszi kikerics]] (''(Colchucum macrophyllum)'') és az apró, sárga virágú liliom (''(Fritillaria rhodia)'') is.{{refhely|azonos=D9}}
 
====Orchideák====
Rodosz szigetén több mint 40 vad [[Kosborfélék|orchidea-faj]] él. A [[bangó]]k, az Ophrys nemzetség tagjai rovarok alakját, színét és illatát utánozzák a beporzás érdekében (például a [[poszméhbangó]] (''(Ophrys fuciflora)''), a [[Ferdinánd király-bangó]], amelynek virágja a [[Fémeslégyfélék|calliphora légyhez]] hasonlatos, (''(Ophrys regisferdinandii)''), és a [[Reinhold-bangó]] (''(Ophrys reinholdii)''). A Profitisz lliasz hegy fenyveseiben megtalálható a [[kosborfélék|rózsaszín kosbor]] (''(Orchis italica)'') és a hosszú tüskés [[gérbics]] (''(Limodorum abortivum)'') is.{{refhely|azonos=D10}}
 
====Erdők====
A domboldalakon gyakran látni a sötét [[ciprusfélék|ciprusokat]] (''(Cupressus sempervirens)''), amelyeket gyakran a kápolnák köré ültetnek. A [[Júdásfa|júdásfák]] (''(Cercis siliquastrum)'') tavasszal virágoznak.{{refhely|Davies|10. oldal|azonos=D10}}
 
A kevés eredeti növényzetű erdős területen a [[kalábriaifenyő]] (''(Pinus brutia)'') az uralkodó faj, az [[európai ciprus]] (''(Cupressus sempervirens)'') mellett. Ezek a fafajok illóolajat termelnek, és már az ókorban lehetővé tették szépítőszerek és gyógyszerek gyártását, de egyben gyúlékonyságuk miatt táplálják az erdőtüzeket is, amelyek időről időre nagy károkat okoznak. Ugyanakkor ezeknek a fafajtáknak nagy a túlélő képessége, egy részük képes az erdőtüzek után is újra kihajtani, mert külső kérgük gyorsan leég, de ez nem mindig okozza az egész növény pusztulását.{{refhely|azonos=D10}}
 
Az erdők ritkásak, a fák között dús aljnövényzet fejlődhetett ki, amelynek egyik jellemző képviselője a [[bodorrózsa]].{{refhely|azonos=D10}}
A félvad állapotban tartott [[házikecske|kecskék]] a sziget minden részén előfordulnak – és továbbra is megnehezítik az erdősödést.{{refhely|azonos=D11}}
 
A sziget kevés édesvizében, kis patakokban fordul elő az egyetlen rodoszi [[Endemikus élőlény|endémikus]] [[halak|halfaj]], a 3-5 centiméteres [[gizáni]] (''(Ladigesocypris ghigii)'').
 
====Madarak====
====Hüllők====
[[Fájl:Benny Trapp Anatololacerta oertzeni Rhodos.jpg|bélyegkép|A [[nyakörvösgyíkfélék]] (Lacertidae) családjába tartozó ''Anatololacerta oertzeni'' Rodosz szigetén]]
Rodoszon sokféle [[kígyók|kígyó]] él, közülük a ma már ritka [[levantei vipera]] (''(Vipera lebetina)'') az egyetlen emberre is veszélyes faj. Gyíkok is gyakran előfordulnak a [[gekkófélék]]től az [[agámafélék]]ig, az egyiküket „rodoszi sárkánynak” is nevezik. A békák fő képviselői az apró [[zöld levelibéka]] (''(Hyla arbarea)'') és a [[tavi béka]] (''(Rana ridibunda)'').
 
==Éghajlata==
294 858

szerkesztés