„Országgyűlési képviselő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
== További információk == (új) |
|||
28. sor:
Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.<ref>Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (4) bek.</ref>
Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat [[sarkalatos törvény]] határozza meg.<ref>Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (5) bek.</ref>
Büntetőjogi szempontból az országgyűlési képviselő is [[hivatalos személy]]nek számít.
=== Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei ===
Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit az Alkotmány, 2012 óta az Alaptörvény szabályozza. (1990 és 2012 áprilisa között a képviselők jogállásának részletesebb szabályairól az 1990. évi LV. törvény, a képviselők javadalmazásának, költségtérítésének és kedvezményeinek részletesebb szabályairól pedig az 1990. évi LVI. törvény rendelkezett.) Mindkét törvényt a magyar Országgyűlés több alkalommal módosította.
2012. április 27-én lépett hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény , amely átvette és részben újraszabályozta a két törvény rendelkezéseit, ugyanakkor hatályon kívül helyezte a képviselők jogállásáról szóló törvényt.
Az országgyűlési képviselők jogait és kötelességeit alapvetően két csoportba lehet sorolni.
Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Pl. a plenáris üléseken való részvétel, a beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetőleg a tájékoztatáshoz való jog.
A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. Ebbe a körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenség, valamint a különböző juttatásokhoz való jogok.<ref>http://www.parlament.hu/pairhelp/kepv_hu.htm</ref>
== Források, jegyzetek ==
| |||