„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
57. sor:
A Szent György-hegy növényföldrajzilag a [[Balatonicum flórajárás]]ba sorolható. Az eredeti növényzet, például a tetőn valószínűsíthető gyertyános-tölgyes, illetve a hegylábi cseres-tölgyes állományok már nem fellelhetők, nyomaikat valószínűleg a legeltetés és a szőlőművelés tüntette el, helyüket sokfelé akácerdő vette át, a régi növénytársulásokról csupán az aljnövényzetben növő tavaszi gumósok és egyéb [[Geofiton|geofiták]] árulkodnak. A környezettől eltérő mikroklíma létrejöttét segítik a vulkanikus hegy kitett sziklaképződményei: a kőgörgetegek, törmeléklejtők és sziklagyepek sötét színüknek is köszönhetően a napsütéstől igen felmelegedhetnek, hatva a környező lég- és talajviszonyokra.
[[Fájl:Illustration Notholaena marantae.jpg|balra|bélyegkép|170x170px|A cselling illusztrációja]]
A hegy növényei közül kiemelendő a [[cselling]]
A hegytetőn a vulkáni salakon kőzethatású [[Talaj|erubáztalaj]] alakult ki, melyen fás [[Pionír élőlény|pionírnövények]], és feketefenyő állományai élnek. A vulkáni kőzeten kialakult talaj néhol megszakadva látni engedi a köves-sziklás váztalajt, melyen bokor- és törmelékjeltő-erdők telepednek meg. A bázikus vulkáni kőzetmálladékon és agyagos tengeri üledéken [[barna erdőtalaj]] képződött, melynek különféle típusai a hegyoldalon és a szőlőművelésbe vont lankás hegylábon is megfigyelhetők. A hegyoldal mélyedéseiben előfordul a lejtőhordalék-talaj, melyben akác nő, vagy magas tápanyagtartalma miatt szőlőművelésre használják.{{H|Szépligeti|2007|o=7}}
A hegy sok egymástól nagyban eltérő jellegű élőhelyet biztosít. A pusztafüves lejtősztyeppek és erdősztyepprétek a hegy déli és keleti oldalának kitettebb, nagy lejtésű területein jellemzők, itt a [[Csenkesz|barázdált csenkesz]]
[[Fájl:Quercus pubescens Tuscany.jpg|bélyegkép|147x147px|Molyhos tölgy]]
A hegytető peremén, főleg a déli és keleti kitettségben létrejövő élőhelytípus a molyhostölgyes bokorerdő, melyet jellemzően nem záródó koronájú, 5-10 méter magas fákból álló állomány borít. Jellemző növényei a [[molyhos tölgy]]
A törmeléklejtő-erdők a hegy keleti oldalának jellemző élőhelyei. A nagy lejtésű, fejletlen törmeléktalajon [[Nagylevelű hárs|nagylevelű]]
A terület erdői a [[Bakonyerdő Zrt.]]-hez tartozó [[Monostorapáti Erdészet]] kezelésében vannak.<ref>{{Cite web|url=http://www.bakonyerdo.hu/erdogazdalkodas/erdeszeteink/monostorapati|title=Monostorapáti Erdészet {{!}} Bakonyerdő|accessdate=2016-09-02|work=www.bakonyerdo.hu}}</ref>
71. sor:
=== Állatvilága ===
[[Fájl:Common rock thrush.jpg|balra|bélyegkép|137x137px|Hím kövirigó]]
A hegy állatvilága faji összetételében a medence más tanúhegyeihez hasonló. Rovarok közül megemlítendő a gazdag [[Lepkék|lepkefauna]]. Kimondottan a Szent György-hegy és a régió jellegzetes és gyakori faja a [[fűrészeslábú szöcske]]
A sötét bazaltsziklák a napsütésben jól átmelegedhetnek. A sziklahasadékos területek kiváló élőhelyet biztosítanak a [[hüllők]]nek, közülük a hegyen a [[Gyíkok|gyíkfajok]] jellemzőek, például a [[pannon gyík]]
A terület jellemző madárfajai a [[holló]]
Kisebb emlősök is előfordulnak a területen, például [[Denevérek|denevérfajok]], [[Valódi mókusok|mókus]], [[borz]], [[pelefélék]].
| |||