Wikipédia

„Arisztophanész” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
166 215 szerkesztés
70. sor:
== Művei ==
 
'''A lovagok''' - előadták 424-ben, első díjat nyert. Arisztophanész maga is fellépett benne Kleón szerepében. Címe állítólag onnan származik, hogy a lovagok és nemes családok fiai maguk vállalkoztak arra, hogy e darabban a kart játsszák. A darabban Kleón Paphlagón („Pöfögő”) néven a Démosz (a megszemélyesített nép) mindenható szolgája. Rabtársaival azonban rosszul bánik, ezért azok felbiztatnak egy hentest, Agorakritoszt, aki lepipálja Kleónt az ígérgetésben és ezzel Kleónt kiüti a nyeregből.
 
'''A felhők''' – előadták 423-ban. Szókratész és az általa képviselt új, mindent megkérdőjelező művelődési ideál paródiája. Egy tyúkkosárban felfüggesztve ülve Szókratész, miközben a felhőket tanulmányozza, Sztrepsziadész polgárnak ad tanácsokat attól, hogyan meneküljön meg a hitelezőitől. Az utóbbi azonban nem érti Szókratészt, ezért fiát, Phidippidészt küldi maga helyett. A fiú annyira félreérti Szókratészt, hogy az új bölcsesség jegyében elveri atyját. Az apa erre bosszúból felgyújtja Szókratész házát.
 
'''A darazsak''' – előadták 422-ben, első díjat nyert. Az athéniek, különösen a héliaia nevű, a polgárokból választott esküdtbíróság tevékenységét parodizálja ki. Mivel a bíráskodásért napi díj járt, ezért az athéniek túlzottan hajlamosak voltak a pereskedésre. A kar bírákból áll, akik hegyes fullánkú darazsaknak vannak feltüntetve, és egy sajttolvaj kutya fölött szabályos törvénykezést folytatnak, tanúkkal, bírákkal.
 
'''A béke''' – előadták 421-ben. Trügaiosz polgár, megunván a peloponnészoszi háborút – egy ganajbogáron az égbe emelkedik, és lehozza onnan a rég óhajtott békét, melynek tiszteletére aztán a földön ünnepet rendeznek.
 
'''Az Akharnaibeliek''' – előadták 425-ben. A dráma onnan kapta nevét, hogy a kar az Akharnai falubeli szénégetőkből áll. Ezek egyike Dikaiopolisz, aki összevitatkozik a háborús párt vezérével, Lamakhosszal (Kleón), és végül meggyőzi polgártársait a béke szükségességéről.
 
'''A madarak''' – előadták 414-ben, második díjat nyert. Két elégedetlen athéni polgár, Piszthetairosz és Euelpidész a madarak segítségével a levegőben építenek új várost, Felhőkakukkvárt. Ez a város megakadályozza az isteneknek bemutatott áldozatok füstjének az égiekhez való felszállását. Az emiatt éhínségre jutó istenek kénytelenek szerződést kötni Piszthetairosszal. Ebben átengedik neki Baszileiát, a világuralom megszemélyesítőjét, kivel aztán össze is házasodik.
 
'''A békák''' – előadták 405-ben, első díjat nyert. [[Dionüszosz]], a drámai ünnepek istene, szolgájával, a szamáron ülő Xanthiasszal leszáll az alvilágba, hogy felhozza onnan az ünnepségeihez méltó tragédiaköltőt. Az Alvilágban éppen [[Aiszkhülosz]] „Hajószegpántolt nagyszavakkal” és [[Euripidész]], „a szavak szájas boncmestereként” versenyeznek arról, hogy melyikük a jobb drámaíró. Dionüszosz végül Aiszkhüloszt tartja győztesnek, ezért őt hozza föl az Alvilágból. A darab a Holtak Folyóján, a [[Sztüx]]ön átkelő Dionüszoszt „brekeke koax koax” hangokkal kísérő karról kapta a nevét.
 
'''Lüszisztraté''' – előadták 411-ben. Az athéni és a spártai nők Lüszisztraté athéni és Lampithó spártai nők vezetésével elhatározzák, hogy addig nem engedik be férjüket ágyaikba, míg azok békét nem kötnek a peloponnészoszi háborúban. Az athéni nők ezért még az [[Akropolisz]]t is megszállják. A darab végén az álló [[phallosz]]ú katonák kénytelenek kiegyezni egymással.
 
'''A nők ünnepe''' – előadták szintén 411-ben. A nők a Theszmophoria ünnepén, melyen férfinak nem volt szabad megjelennie, Euripidészt halálra akarják ítélni. Az ünnepen jelen van Euripidész egyik rokona, Mnészilokhosz, aki női ruhában védelmébe veszi a költőt. A nők azonban leleplezik Mnészilokhoszt, akire emiatt halál vár. Euripidész azonban végül megígéri, hogy nem fogja a nőket gyalázni, ezért Mnészilokhosz megmenekül.
90. sor:
'''A nőuralom''' – előadták 392-ben. Az athéni nők Praxagora vezetésével, férfiruhában, szakállasan gyűlésbe vonulnak, ahol kimondják a vagyon- és nőközösséget. Vállalkozásuk azonban kudarccal végződik, ezért önként visszakoznak.
 
'''Plutosz''' – előadták 388-ban. Plutosz isten (a gazdagság istene), megvakult. Szolgái elherdálják vagyonát. A szegény, de becsületes Khremüllosz segítségével azonban meggyógyul és ezután jobban odafigyel arra, hogy kit részesít gazdagságban. Így a jóravaló emberek meggazdagodnak, a hitványak viszont elszegényednek. Érdekesség, hogy 408-ban Arisztophanész már színre vitt egy Plutos nevű darabot, annak azonban más volt a tartalma.
 
== Utóélet ==
101. sor:
''A pereskedők'' ''(Les Plaideurs)'', [[Jean Racine]] egyetlen komédiája, Arisztophanész ''Darazsak'' ''(Σφῆκες)'' c. művén alapul.
2009-ben és 2010-ben Horvátországban botrányt kavart [[Alföldi Róbert]] rendező plakátja, mely a Lüszisztratét egy [https://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.blikk.hu/data/cikk/2/1/14/55/cikk_2011455/alfoldi_cikkbe2.jpg&imgrefurl=http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/mufallosszal-reklamozzak-alfoldi-darabjat-2011455&usg=__Pw1jbADHkE_NJybh8FrB01aalNA=&h=376&w=260&sz=53&hl=hu&start=0&zoom=1&tbnid=p0z2lLkE5qMPfM:&tbnh=148&tbnw=102&ei=DTSWTZb7DZKBswaZkt3cBQ&prev=/images%3Fq%3Dalf%25C3%25B6ldi%2Br%25C3%25B3bert%2Bl%25C3%25BCzisztrat%25C3%25A9,%2Bhorv%25C3%25A1torsz%25C3%25A1g%26um%3D1%26hl%3Dhu%26client%3Dubuntu%26sa%3DN%26channel%3Dfs%26biw%3D1242%26bih%3D758%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=716&vpy=46&dur=128&hovh=270&hovw=187&tx=96&ty=157&oei=DTSWTZb7DZKBswaZkt3cBQ&page=1&ndsp=23&ved=1t:429,r:3,s:0 marcipánból készült phallosszal] reklámozta.
 
== Magyarul ==
 
*''A békák. Vígjáték''; ford. Veress Ignác; bőv. kiad.; Aigner, Bp., 1875 (''Magyar könyvesház'')
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztophanész”