„Narrátor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Az összetett mondatokat tagolni kell, rendszerint vesszővel. A hogy kötőszó túlnyomórészt tagmondatok határát jelöli, általában vessző jár elé.
58. sor:
==== A korlátozott narrátor ====
 
A ''korlátozott'' vagy (egyenesen) ''megbízhatatlan narrátor''<ref>Jakob Lothe: ''[https://books.google.hu/books?id=v4q1Y5-ANKAC&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Narrative in Fiction and Film]''. Google könyvekbeli elektronikus könyv. Hiv. beill. 2010. október 31.</ref> olyan személy, aki úgy meséli el a történetet, hogy nem ismer minden tényt, vagy nem mond el mindent, amit tud. Így a narrátor állíthatja, hogy valami igaz, miközben az olvasó – aki a mesélőnél tájékozottabb – tudja, hogy az igazság ettől eltér. Erre példa a ''[[Zabhegyező]]'' vagy ''[[A nagy Gatsby (regény)|A nagy Gatsby]]''.
 
Detektívtörténetekben is nagyon gyakori, hogy az olvasó esetleg többet tud a harmadik személyű, vagy akár az első személyű narrátornál is (mert könyvekben ez utóbbi olyan ismeretei is beleszőhetőek a történetbe, melyeket csak az események után tudott meg), példa ilyen narrátorra [[Arthur Conan Doyle]] [[Sherlock Holmes]]-[[novella|novelláiban]] [[Dr. Watson]], vagy a [[Columbo]] c. filmsorozatban a főszereplő rendőrhadnagy (aki nem narrátor, viszont a néző szinte mindig bizonyosan tudja annak a bűnügynek a részleteit, amit a felügyelő csak sejt).
64. sor:
=== Váltott narráció ===
 
Akad olyan írás is, amelyben a narráció váltakozik, de nem a történetbeágyazódás okán történő többszörözés miatt, hanem egyszerűen az író szándékai szerint. Példa erre [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] [[Iskarióti Júdás|Júdásról]] alkotott regénye ('''''Én vagyok'''''), melynek első könyvében abszolút Júdás (Jehuda) szemszögéből látjuk az eseményeket, egyes szám első személyben, naplószerűen elmondva, míg a második rész az árulás és öngyilkosság története harmadik személyű mindentudó narrátor elbeszélésében (logikus, hogy az öngyilkosságot első személyben nem lehetett volna elmondani).
Határeset, de némi önkénnyel ide sorolható még [[Rejtő Jenő]]: [[Menni vagy meghalni (regény)|Menni vagy meghalni]] című regénye is, melyben végig mindentudó narrátor mesél, de mindentudása a második könyvben jóval kisebb; egy jobb példa talán a [[Vanek Úr Párizsban]] c. regénye, melynek első könyvében mindentudó, a második könyvében egyes szám első személyű narrátor mesél.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Narrátor