„Egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
1. sor:
[[File:Roman Empire with dioceses in 400 AD.png|thumb|right|280px|Egyházmegyék a [[Római Birodalom]] területén [[400]] körül, [[Diocletianus római császár]] állami
közigazgatási struktúrájának régióit, egy tartományi helytartó által kormányzott kerületeket ''(dioecesis)'' követve alakultak ki az egyházmegyék<ref>[http://www.kpszti.hu/h/9_Egyhaztort_szemelvenygyujt.pdf A messiás az egyházban] {{Wayback|url=http://www.kpszti.hu/h/9_Egyhaztort_szemelvenygyujt.pdf# |date=20160420233246 }}, kpszti.hu</ref> ]]
Az '''egyházmegye''' egyházkormányzati egység a történelmi [[kereszténység|keresztény]] [[egyház]]akban. A [[katolikus egyház|katolikus]] és [[ortodox egyházak|ortodox]] egyházakban a [[püspök]] vezeti, ezért másik neve '''püspökség''' ([[latin nyelv]]en ''dioecesis'', [[görög nyelv|görög]] szóval ''eparchia''). A [[protestantizmus|protestáns egyházakban]] az ''egyházmegye'' szó használata ettől eltér, kisebb egyházszervezeti egységet jelöl.
33. sor:
A [[trianoni békeszerződés]]t követően az új országhatár számos egyházmegye területét átszelte. Az utódállamok politikai vezetése igyekezett elérni a Vatikánnál, hogy ''a Magyarországon maradt székhelyű egyházmegyék határon túlra került területrészeiből'' az új államok érdekeihez igazodó, minél önállóbb egyházszervezeti egységek jöjjenek létre. Ezek a törekvések fokozatosan értek el sikereket. A legnagyobb horderejű ilyen kérdés az esztergomi főegyházmegye akkori 481 plébániájából Szlovákiához került 393 plébánia esete volt. Ezek [[1922]]-től [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] székhellyel egy apostoli adminisztratúrába szervezve, de jogilag még az esztergomi érsek fennhatósága alatt működtek, [[1937]]-ben azonban hivatalosan is leválasztották őket Esztergomtól.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi%20%C3%A9rseks%C3%A9g.html |title=esztergomi érsekség |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> Fordított helyzetben, ''a külföldre került székhelyű egyházmegyék Magyarországon maradt területei'' esetén a magyar fél – sem az egyház, sem az állam – érthető módon nem kívánta az egyházmegyék határait a trianoni határokhoz igazítani, így az ilyen egyházmegye-részek egyházjogilag továbbra is az elszakított területen működő püspök alá tartozó, de a gyakorlatban önálló, ideiglenes egyházkormányzati egységekként működtek. Ilyen volt például a [[Szatmári római katolikus egyházmegye|szatmári egyházmegye]] anyaországban maradt 14 plébániájából szervezett, [[1928]] és [[1939]] között fennállt [[Mérki apostoli kormányzóság]].<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/M/m%C3%A9rki%20apostoli%20korm%C3%A1nyz%C3%B3s%C3%A1g.html |title=mérki apostoli kormányzóság |accessdate=20150405 |work=http://lexikon.katolikus.hu/}}</ref> A [[bécsi döntések]] nyomán újra Magyarországhoz került területek esetén a Szentszék többnyire gyorsan döntött a trianon előtti egyházkormányzati állapot visszaállításáról.
A [[második világháború]] után az újból előállt helyzetben az ilyen területek évtizedekig ismét apostoli kormányzóságként működtek, azonban miután [[1982]]-ben [[II. János Pál pápa]] egyházjogilag egyesítette őket a szomszédos magyarországi egyházmegyékkel,<ref>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=39 |title=Magyar egyházi kronológia, 1982 |accessdate=20150406 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> már egyre inkább csak hagyományaikban őrizték egykori különállásukat. Az egyházi nyelvezet ezeket a valamilyen fokban tiszteletben tartott önállóságot élvező területeket "északi rész" néven tartotta számon, aminek nyomai a [[Liturgia|liturgikus]] előírásokban a mai napig fellelhetők.<ref>{{cite web |url=http://zsolozsma.katolikus.hu/2015/07/08/ |title=A Szeged-Csanádi egyházmegye északi részének külön liturgikus ünnepe (a Nagyváradi egyházmegyéhez való korábbi tartozás hagyománya nyomán) |accessdate=20150405 |publisher=[[Az Imaórák Liturgiája]] |work=http://zsolozsma.katolikus.hu}}</ref> Így volt a [[nagyváradi római katolikus egyházmegye]] határon belül maradt területe a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|csanádi egyházmegye]], míg a kassai, a rozsnyói és a szatmári egyházmegyék anyaországban maradt részei az egri főegyházmegye három különálló "északi része".<ref>{{cite web |url=http://szatmariegyhazmegye.ro/url/Scheffler-Janos--emlekek |title=Scheffler János - emlékek a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegyében |accessdate=20150406 |work=http://szatmariegyhazmegye.ro |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412123014/http://szatmariegyhazmegye.ro/url/Scheffler-Janos--emlekek# |archivedate=2015-04-12 }}</ref>
A magyarországi római katolikus egyházmegyék rendszere legutóbb [[1993]]-ban esett át nagymértékű változáson, amikor II. János Pál pápa [[május 30.|május 30]]-án kelt ''Hungarorum Gens'' kezdetű [[apostoli konstitúció]]jával újrarendezte a püspökségek beosztását.<ref name=megyek>{{cite web |url=http://uj.katolikus.hu/adattar.php?h=4 |title=Egyházmegyék |accessdate=20120325 |publisher=[[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]]}}</ref> Ekkor két új egyházmegye (a [[Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye|debrecen-nyíregyházi]] és a [[Kaposvári egyházmegye|kaposvári]]) jött létre, valamint a veszprémi egyházmegye főegyházmegye (érsekség) rangra emelkedett, és ezzel létrejött az új veszprémi érseki tartomány. Emellett számos helyen jelentősen megváltoztak az egyházmegyék határai (ez sok esetben, de nem mindig a közigazgatási [[Megye (közigazgatási egység)|megyék]] területével való összehangolást jelentett). Voltaképpen ekkor történt meg a latin rítusú magyar egyházszervezet teljes hozzáigazítása a trianoni határokhoz.
| |||