Wikipédia

„Vármegye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
17. sor:
=== A megye szó jelentése és eredete ===
 
István király [[1009]]-es oklevele négy várat rendelt a „határaival” együtt (''(quatuor civitates ...cum...terminis et finibus)'') az ekkor alapított [[Pécsi egyházmegye|pécsi püspökség]] alá.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A határleírás<ref name="Györffy:István:14.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 14 / Térítés és egyházszervezés. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> alapján világos, hogy a vár határa a vármegyét jelenti, tehát a megye szó eredeti jelentése a magyar nyelvben „határ”.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"/>
 
28. sor:
Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán ([[nádor]]) bírói hatáskörébe kerültek.<ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a ''hadnagy (maior exercitus)'' segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a ''várnagy (maior castri)'' és a bíráskodásban a ''királybíró'', eredetileg talán ''várbíró''. A megyei hadat az ispán vagy a hadnagy vezette [[várjobbágy]]ok (''miles'', ''iobagio castri'') alkották, a létszám [[1168]]-ban 400&nbsp;fő volt megyénként. A várjobbágyok közé tartoztak a „száznagyok” (''(centurio)'') és „tizedesek” (''(decurio)'') is, akik azonban nem katonák hanem a [[várbirtok]] szolga állapotú szakosodott ellátó ''[[Szolgálónép|várnép]]''ei élén álltak, akik hasonló szolgáltatásokat végeztek, mint a [[Udvarház|királyi udvarház]]ak szervezetében az ''udvari népek''. A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó ''billogos'', akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.
Sokoldalú rendőri és hírvivő feladatokat láttak el az ''őr''nek nevezett – tizedekbe és századokba osztott – várnépek, akiket türk eredetű szóval „csősz” (a [[török nyelvek|török]] ''csauszból'', latin ''praeco'') vagy szláv eredetű szavakkal „börtön”(sic!) és „várkajátó” néven is emlegettek. A várkapu őrei a ''kapus''ok (''ianitor'', ''custos portae'')<ref name="Györffy:István:15.fejezet"/>
 
41. sor:
Az országot nem egyetlen gyepű határolta, a rendszert mélységében tagolt külső és belső gyepűk (pl. [[Rába]] parti [[besenyők]]) alkották.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
 
A fegyveres személyzetet a [[várnép]]ek közé sorolt, az ''őrnagy'' (''(maior speculatorum)'') – maga [[várjobbágy]] – vezette ''őrök'' adták. Az őrök békeidőben vámosi feladatokat is elláttak, külső támadás esetén fel kellett tartaniuk az ellenséget egy ideig és értesíteni kellett az ispánt és a királyt a támadásról. Közéjük tartoztak a ''lövők'', portyázó lovas könnyű[[íj]]ászok, akik többnyire a katonai segédnépek – [[székelyek|székely]] vagy [[besenyők|besenyő]] – közül kerültek ki. Az őrök és lövők emlékét őrzik az olyan helynevek, mint [[Zalalövő]], [[Lövérek]], [[Őrség]], [[Burgenland|Őrvidék]].<ref name="Korai magyar"/>
 
Újonnan létrehozott határispánság esetén területét esetleg nem egyetlen már létező vármegyétől vették el, hogy annak gazdasági és katonai teljesítőképességét ne rontsák túlságosan, hanem szétszórtan, több belső megyétől is csatoltak a határvárhoz ''várföldeket, várfalvakat.'' Ezért a határispánság területe nem volt feltétlenül összefüggő.<ref name="Györffy:István:23.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 23 / Új alapítások – az egyház és az állam fejlesztése. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vármegye”