„Zilah magyar irodalmi és művelődési élete” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
Az 1944-et követő évtizedek zilahi magyar szellemi életét a fokozatos, majd rohamos háttérbe szorítás, a szórványosodás jellemzi. 1948-ban államosították a Wesselényi Kollégiumot, amely ugyan 1953-ban felvette egykori diákja, Ady Endre nevét, de benne a [[magyar nyelv]]ű oktatás fokozatosan háttérbe szorult, s 1989-re már csak egy osztállyal működött. 1948-ban ''Szabadság'' címmel megindult ugyan egy (Nagykárolyból a megyeszékhelyre áttelepített) magyar nyelvű hetilap, de 1950. november 12-ével ez is megszűnt, akárcsak 1949-ben a megye kétnyelvű havi lapja, ''A Szilágyvármegyei Tanfelügyelőség Tanügyi Közlönye''. A Seres Nyomda magyar könyvtermése a nyomdák 1948-ban bekövetkezett államosításáig is elenyésző, utána pedig egészen az ország új adminisztratív-közigazgatási átszervezéséig még nyomdája sincs a rajonszékhellyé visszaminősített városnak. S érdemleges változás magyar kulturális vonatkozásban 1968 után sem következik be: az újra megyeszékhellyé tett és tömbháznegyedekkel megnyomorított Zilahon a román nemzeti szellem – nemritkán szélsőséges – kiteljesedése megy végbe. Az 1951-ben létrehozott Történelmi és Művészeti Múzeum és kiadványa, a ''Porolissum'' ugyanúgy csak a román tudományosság helyi központja, amint a művészeté a Ion Sima Galéria.
 
Az 1989-es változás szinte egy félszázados tetszhalott-álomban találta a város és a vidék magyar szellemi életét, a feltámadás azonban látványos volt: Már 1990. január 5-én (Vida Gyula, későbbi parlamenti képviselő szerkesztésében) megindul a ''Szi­lágysági Szó'', 1991-ben újraindul a ''Szilágyság'' (szerkesztői 1995-ig Kui János, Fejér László, Kovács Sándor és Józsa László), megalakul a Szilágy Társaság (elnöke Gáspár Attila zenetanár, akinek vezetésével figyelemre méltó kórusélet indul el a városban és a vidéken), 1992-ben újraalakult az [[Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület|EMKE]] Szilágy megyei szervezete (magyar közkönyvtárát [[Lakó Éva]] vezeti; a megyei [[EMKE]] elnöke több éven át Simonfy Irén), 1999-ben bejegyzik a Pro Zilah Egyesületet (elnöke Fodor István). Diáklapok serege (''Gondolatszemek'', ''Ifjúság'', ''Maxi-Mix Suli­magazin'', ''Nebuló'', ''Terbete'') igyekszik kielégíteni a diákszerzők közlésvágyát; indul rejtvényfüzet (''(Fűzfa­síp)''), cserkészlap (''(Hegyen-Völgyön Át)''), baptista gyermekújság (''(Harmatcseppek)''). Még a megyei Művelődési Felügyelőség is rászánja magát arra, hogy két nyelven jelentesse meg szakkiadványait (''Caiete Silvane – Silágysági Füzetek'', ''Limes''). 2002-ben megindul Fejér László szerkesztésében a város és az egész Szilágyság irodalmi-művelődési folyóirata, a ''Hepehupa''. A [[Kriterion Könyvkiadó]] kiadásában megjelenik az impozáns ''Szilágysági magyarok'' c. kötet, a múlt és jelen értékeit gazdagon, dokumentáltan átfogó tanulmánygyűjtemény.
 
== Források ==
316 104

szerkesztés