„Ókori görög vallás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
|||
4. sor:
== Történelem ==
A [[I. e. 1600|Kr. e. 1600]] előtti krétai-mükénéi
{{fő|Minószi vallás}}
Kr. e. 1600 után előtérbe került az indoeurópai (akháj) istenfelfogás. A korszak istenei [[Zeusz]], [[Héra]], [[Athéné]], [[Hermész]], [[Artemisz]], [[Apollón]], [[Hádész]]. Ezek az istenek az [[Olümposz |Olümposz]] hegyén laktak. Eredetileg mind természeti erők és jelenségek megszemélyesítői voltak; később emberi tulajdonságok isteni hordozói.{{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
12. sor:
== Jellemzők ==
[[Fájl:Map greek sanctuaries-en.svg|250px|bélyegkép|A fő görög szentélyek térképe]]
[[File:Το εσωτερικό του Δία στην Ολυμπία, όπως ήταν στην αρχαιότητα - Falke Jacob Von - 1887.jpg|thumb|250px|Az olympiai Zeusz-templom, középen [[Zeusz]] szobrával
[[File:Hera temple II - Paestum - Poseidonia - July 13th 2013 - 04.jpg|thumb|250px|Egy görög templom romjai az itáliai [[Paestum]]ban]]
[[File:AkropolisAthens.jpg|thumb|250px|Az athéni [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]] rekonstrukciós rajza]]
[[File:NAMA Sacrifice aux Charites.jpg|thumb|250px|Állatáldozati jelenet
A görögök sokistenhívők voltak: számos istent tiszteltek ([[politeizmus]]), melyeket emberi alakkal és tulajdonságokkal ruháztak fel ([[antropomorfizmus]]). Az istenek kalandos élete, viszontagságai, harcai, szerelmei a [[Görög mitológia|görög mítoszok]]ban jelentek meg. A görög mitológia színes, költői leírásokban beszél erről, továbbá a világ és az emberiség keletkezéséről és ősi történetéről.
21. sor:
Voltak olyan szentélyek is, amelyek állandó papsággal rendelkeztek, és amelyeket sajátos tisztelet övezett (pl. [[Delphoi]], [[Délosz]]). Nagy látogatottságnak örvendett [[Apollón]] fiának, [[Aszklépiosz]]nak az [[Epidaurosz (Argolisz)|epidauroszi]] szentélye is, ahová a betegek zarándokoltak gyógyulást remélve.
A görög föld nem volt egységes, nem is alakult ki egységes papi testület. A [[vallás]] összefonódott a [[polisz|városállam]]mal. Minden városban voltak kiemelt tiszteletet élvező istenek
==== Kultusz és áldozat ====
A szent ligetekben és a templomokban tartott istentisztelet [[Áldozat (vallás)|áldozat]]okból és [[orákulum]]okból tevődött össze. Az ima
Áldozattal
Az étel elfogyasztásával a benne levő erők is az ember sajátjai lesznek. A véres áldozatoknál libák, tyúkok, marhák, birkák, disznók és kecskék szerepeltek. A ''buphoniák'' {{wd|Q1010139}}
Az istenek akaratának kifürkészésére az [[orákulum]]okat alkalmazták. Ezek között leghíresebbek a Zeusz orákulumok [[Dodona|Dódoné]]ban, [[Épeirosz]]ban. Itt a pap a szent tölgyfa susogásából, a galambok turbékolásából és repüléséből próbálta megfejteni Zeusz akaratát.{{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}}
34. sor:
Az ókorban a [[delphoi]] jósda örvendett a legnagyobb tekintélynek. Az orákulumhoz igazodott minden: kultusz, naptár, politika, törvényhozás, szokás és gyarmatosítás, de mindenféle magánügy is.{{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv}} ''Pythia'' {{wd|Q220344}}, a jósnő adott felvilágosítást; ő volt Apolló isten szócsöve. Oldalánál ott állt a próféta, aki azokat a kérdéseket továbbította, amelyeket Püthiának tettek fel. Püthia – miután elragadtatott állapotba esett – nehezen érthetően és összefüggéstelenül közölte sugallatait a jelenlévőkkel. Apolló papjai ezeket a tagolatlan sugallatokat metrikus (hexameteres) formába öntve, rendszerint többértelmű bölcs mondásokat faragtak, amelyeket aztán kihirdettek.{{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}}
Püthián kívül ismert volt még Szibilla is, akinek a [[cumae]]i Szibilla-barlangban, a régi itáliai görög gyarmaton
==== Kultuszhelyek ====
A legrégibb kultuszhelyek elsősorban a hegyek, aztán a ligetek és a mesterséges barlangok, kiváltképp az "elkülönített helyek"
A klasszikus kor szent körzetei: az athéni [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]] és a [[delphoi]] kultuszkörzet, ahol a pythiai ünnepi játékokat ünnepelték. Az ünnepi játékok nemcsak sportversenyeket öleltek fel, hanem éppúgy istentiszteletet, áldozást és színházi előadásokat is.
44. sor:
==== A kultusz és a templom szolgálói ====
A kultusz- és a templomszolgálatot a ''hiereusz''
Athén és a [[dionüszosz]]i misztérium legmagasabb kultuszviselője az ''[[arkhón]] baszileusz'' volt.
[[Exegéta]]i
A papokon kívül voltak még ''bakidák''
== Kapcsolódó cikkek ==
| |||