„Gaziantep (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a 1 link egyértelműsítés AWB
6 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
9. sor:
| kerületei = Şahinbey<br />Şehitkamil
| polgármester = Dr. Asım Güzelbey
| irányítószám = 27000-27900<ref>[{{Cite web |url=http://tr.bikudo.com/turkiye_posta_kodlari/27/1/1/gaziantep_posta_kodu.html# |title=Gaziantep irányítószámai] |accessdate=2009-04-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090422194513/http://tr.bikudo.com/turkiye_posta_kodlari/27/1/1/gaziantep_posta_kodu.html# |archivedate=2009-04-22 }}</ref>
| körzethívószám = 00 90 342
| tengerszint feletti magasság = 850
18. sor:
| weboldal = www.gaziantep-bld.gov.tr
}}
'''Gaziantep''' (korábbi nevén '''Antep'''; [[Oszmán-török nyelv|oszmán-törökül]] ''Ayintap'') [[Törökország]] [[Gaziantep (tartomány)|Gaziantep tartományának]] székhelye. A város Törökország hatodik legnagyobb városa, és a [[Délkelet-anatóliai régió]] legnépesebb települése. Jelentős a [[pisztácia]]termelése; a növény török neve ''(antep fıstığı)'' is a város nevéből származik. A város labdarúgócsapata, a [[Gaziantepspor]] az [[Török labdarúgó-bajnokság (első osztály)|első osztályban]] szerepel. A városnak 1976 óta saját repülőtere van, mely 1993 óta nemzetközi járatokat is fogad.<ref>{{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/cografi_ulasim.php|title=Ulaşım|publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzat|language=török|accessdate=2009-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080906144655/http://www.gaziantep-bld.gov.tr/cografi_ulasim.php#|archivedate=2008-09-06}}</ref>
 
== Nevének eredete ==
29. sor:
A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az [[Urfa|Urfát]] és [[Diyarbakır (település)|Diyarbakır]]t is érintő [[földrengés]] a várat földig rombolta, [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni.
 
1067-ben az Anatóliába betörő [[szeldzsuk törökök]] [[Antakya|Antakyával]] együtt Antepet is meghódították. 1098-ban a [[Keresztes lovagrendek|keresztesek]] uralma alá került, akiktől a moszuli [[Núr ad-Dín]] atabég hódította vissza a területet 1149-ben. 1157-ben a szeldzsuk [[II. Kılıçarslan]] hódította meg a várost. 1259-ben Antep az elsők között került [[mongolok|mongol]] kézre, akiket [[Kutuz]] [[Mamlúk Birodalom|mamlúk szultán]] győzött le egy évvel később a palesztinai [[Ajn Dzsálút-i csata|Ajn Dzsálút]] mellett. Az 1300-as években a terület az [[anatóliai emírségek]] ''(beylik)'' és a mamlúkok harca következtében többször is gazdát cserélt. 1497-ben a [[Délkelet-anatóliai régió|délkelet-anatóliai]] területekért folytatott harcba az oszmánok is beszálltak. Végül 1516-ban [[I. Szelim]] szultán véglegesen az [[Oszmán Birodalom]]hoz csatolta. 1870-ben kapott városi rangot.<ref name="belediye">{{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihce.php|title=BELEDİYE TARİHÇESİ |publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080704191233/http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihce.php#|archivedate=2008-07-04}}</ref>
 
1919. január 15-én a [[mudroszi fegyverletétel]] 7. pontjában meghatározottak szerint az [[Egyesült Királyság|angol]] csapatok elfoglalták a várost. Októberben az angol csapatokat franciák váltották fel.
36. sor:
 
== Gazdaság ==
A területen élők egyrészt [[mezőgazdaság]]gal foglalkoznak, a leghíresebb gaziantepi termény a [[pisztácia]], törökül ''antep fıstığı'' („antepi mogyoró”). A török pisztácia minőségének javítása és felügyelete érdekében a török állam még egy pisztácia-kutatóintézetet is létrehozott.<ref>{{cite web|url=http://www.antepfistigiarastirma.gov.tr/eng/index.php?Git=Bek&id=37|title=Pistachio Research Institute|language=angol|accessdate=2009-04-24}}{{Halott link|url=http://www.antepfistigiarastirma.gov.tr/eng/index.php?Git=Bek&id=37 |date=2018-11 }}</ref> Törökország 2002-ben 40 000 tonna pisztáciát termelt.<ref>{{cite web|url=http://economics.ca/2003/papers/0460.pdf|title=Global Pistachio Production and Marketing Challenges|publisher=economics.ca|language=angol|accessdate=2009-04-24}}</ref>
 
A mezőgazdaság mellett fontos szerep jut az iparnak is, az itt található vállalatok 4%-át adják az ország ipari termelésének és az aktívan dolgozók csaknem 29%-ának adnak munkát. Az ipari területek mérete meghaladja a 12 millió négyzetmétert, [[textil]]ipari, [[élelmiszeripar]]i, [[műanyag]]ipari, [[vegyipar]]i és fémipari cégek tömörülnek itt.<ref>{{cite web|url=http://www.gso.org.tr/english/default.asp?syf=industry|title=The Industry of Gaziantep|publisher=gaziantep Chamber of Industry|language=angol|accessdate=2009-04-24}}</ref> A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „[[anatóliai tigrisek]]” csoportjába tartozik.
 
A kézművesség ugyancsak fontos része a város és a tartomány gazdasági életének, az antepi [[kilim]] és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok és a jellegzetes török hangszer, a [[zurna]] is itt készül.<ref>{{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/elsanatlari.php|title=Gaziantep El ve Ev Sanatları|publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080704191145/http://www.gaziantep-bld.gov.tr/elsanatlari.php#|archivedate=2008-07-04}}</ref>
 
== Látnivalók ==
A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a [[bizánc]]i időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni.<ref>{{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/turizm_arkeolaji.php|title=Arkeoloji Müzesi|publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080906142949/http://www.gaziantep-bld.gov.tr/turizm_arkeolaji.php#|archivedate=2008-09-06}}</ref> A tartomány [[Nizip]] körzetétől 10&nbsp;km-re keletre, az [[Eufrátesz]] folyó partján fekszik Belkıs (Zeugma) ókori romvárosa.
 
== Hivatkozások ==
50. sor:
 
== Források ==
* {{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihcegantep.php|title=Gaziantep Tarihçesi|publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-04-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080906143905/http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihcegantep.php#|archivedate=2008-09-06}}
* {{cite web|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihce_milli_mucadele.php|title=Milli Mücadele|publisher=Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-04-24}}{{Halott link|url=http://www.gaziantep-bld.gov.tr/tarihce_milli_mucadele.php |date=2018-11 }}
 
{{Törökország tartományi székhelyei}}