„Stodola Aurél” változatai közötti eltérés

a
kis
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
a (kis)
== Munkássága ==
 
Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a [[gőzturbina|gőz-]] és [[gázturbina|gázturbinák]] működésének és tervezésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle [[entrópia]] diagramot, amelyet később kibővített. [[Ferdinand Sauerbruch]] sebésszel együtt [[1915]]-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését és amelyet róla neveztek el. Hasonló elven működtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkesztési elvei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. [[Zürich]]ben a zürichi műegyetemen Stodola Aurél a gépészmérnöki tudományok professzora volt, többek között [[Albert Einstein]] is tanítványa volt. Személyesen vett részt az első gőzturbinák megalkotásában, nevezetesen a svájci [[Brown, Boveri & Cie]] cégnél, melynélahol az első villamos generátort hajtó gőzturbinát tervezte.
 
Legfőbb műve a ''Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségüklehetőségeik mint hőerőgépek)'' [[1903]]-ban [[Berlin]]ben jelent meg és később több világnyelvre lefordították. Fokozatosan újabb és újabb fejezetekkel bővítette és hatodik kiadása [[1924]]-ben már 1 142 oldalas volt. [[1922]]-ben Berlinben megjelent a következő jelentős műve a Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák), [[1931]]-ben szintén [[Berlin]]ben jelenik meg a Gedanken zu einer Weltanschauung vom Standpunkt des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről), amelyet [[1937]]-ben [[Zürich]]ben adott ki [[1937]]-ben a Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet) címen.
 
Több tudományos társaság és egyetem kitüntetéseit elnyerte. [[1901]]-ben a Zürichi Egyetem díszdoktora lett, [[1905]]-ben doktori címet kapott a [[hannover]]i műszaki főiskolától, majd négy év múlva a Zürichi Műszaki Főiskolától is. [[1908]]-ban megkapta a legnagyobb német mérnöki kitüntetést, a Grashof emlékérmet-emlékérmét (''Grashof-Denkmünze,'' [[Franz Grashof]]ról gépészmérnökről elnevezve) és [[1940]]-ben megkapta az angol [[James Watt]] arany emlékérmet. Díszdoktorává avatta a Brünni Német Műszaki Intézet és [[1929]]-ben a prágai Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT). A Francia Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
 
Róla nevezték el a [[3981 Stodola|(3981) Stodola]] kisbolygót.