„Rákóczi László (főispán)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
74. sor:
== Irodalmi munkássága ==
Rákóczi László [[1653]] és [[1658]] között naplót vezetett, ebből az időszakból néhány nap kimaradást leszámítva folyamatos jegyzetek íródtak a gróf mindennapjairól.<ref name="Várkonyi382">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=382}}</ref> A naplót a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korának professzionalizálódó történészei után a 20. század szakemberei is sokáig mellőzték politikatörténet szempontjából kevésbé jelentős volta miatt, igaz ebben szerepet játszott az is, hogy a napló és a belőle készült kézirat is különböző intézményekben lappangott évtizedeken át.<ref name="Várkonyi381">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=381}}</ref> A napról napra vezetett jegyzetek egy részét maga a gróf írta, jelentősebb részét viszont titkárának, [[Luzsénszky Sámuel]]nek diktálta és széljegyzetekkel látta el.
Műfaját tekintve a napló az itinerárium és a diárium jellegzetességeit is magán viseli. Előbbi, a korszakban útinaplóvá bővülő itinerárium Rákóczi esetében további jellemzőket vett fel, egyes korábbi útleírásoktól eltérően a körülírandó tájat sokszor nem szavakkal, hanem professzionális rajzoló bevonásával örökítette meg.<ref name="Várkonyi381"></ref> Az iromány megírását a „17. századi embereknek az írás megőrző képességébe vetett hitén és önmaga körül rendet igénylő racionalizmusán”<ref name="Várkonyi384">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=384}}</ref> túl egy később elkészítendő nagyobb munka is indokolhatta. Ugyanis a gróf bár ezt nem jelenti ki soraiban, életviteléből kirajzolódik, hogy a török háborúk néhány éven belüli lezárásában reménykedett, majd azt követően egy beköszöntő békésebb időszakra és hosszú életre számított.<ref name="Várkonyi391">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=391}}</ref>
A naplóból egy az életet valósággal habzsoló fiatal főúr képe rajzolódik ki. Rákóczi szinte állandó mozgásban volt: a kor szokásainak megfelelően rokonait, szomszédait politikai szövetségeseit látogatta sorra, emellett [[zboró]]i kastélya szintén mozgalmas találkozók színhelye volt. „Rákóczi László naplója sok új adatot közöl az 1655. évi országgyűlésről. Napról napra nyomon követhetjük a résztvevők mozgását, csoportok alakulását, találkozóikat, de konkrét politikai tárgyalásokról, értesülésekről kevés szó esik. Viszont egy új dimenziót ismerhetünk meg, pontos képet nyerhetünk a gyűlés hátteréről, a mindennapokról, a résztvevők elfoglaltságáról, szórakozási lehetőségeiről.”<ref name="Horn71"></ref>
== Származása ==
| |||