„Rákóczi László (főispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
77. sor:
Műfaját tekintve a napló az itinerárium és a diárium jellegzetességeit is magán viseli. Előbbi, a korszakban útinaplóvá bővülő itinerárium Rákóczi esetében további jellemzőket vett fel, egyes korábbi útleírásoktól eltérően a körülírandó tájat sokszor nem szavakkal, hanem professzionális rajzoló bevonásával örökítette meg.<ref name="Várkonyi381"></ref> Az iromány megírását a „17. századi embereknek az írás megőrző képességébe vetett hitén és önmaga körül rendet igénylő racionalizmusán”<ref name="Várkonyi384">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=384}}</ref> túl egy később elkészítendő nagyobb munka is indokolhatta. Ugyanis a gróf bár ezt nem jelenti ki soraiban, életviteléből kirajzolódik, hogy a török háborúk néhány éven belüli lezárásában reménykedett, majd azt követően egy beköszöntő békésebb időszakra és hosszú életre számított.<ref name="Várkonyi391">{{Opcit|n=R. Várkonyi 1990|o=391}}</ref>
 
A naplóból egy az életet valósággal habzsoló fiatal főúr képe rajzolódik ki. Rákóczi szinte állandó mozgásban volt: a kor szokásainak megfelelően rokonait, szomszédait politikai szövetségeseit látogatta sorra, emellett [[zboró]]i kastélya szintén mozgalmas találkozók színhelye volt. „Rákóczi László naplója sok új adatot közöl az 1655. évi országgyűlésről. Napról napra nyomon követhetjük a résztvevők mozgását, csoportok alakulását, találkozóikat, de konkrét politikai tárgyalásokról, értesülésekről kevés szó esik. Viszont egy új dimenziót ismerhetünk meg, pontos képet nyerhetünk a gyűlés hátteréről, a mindennapokról, a résztvevők elfoglaltságáról, szórakozási lehetőségeiről.”<ref name="Horn71">{{Opcit|n=Horn 1990|o=71}}</ref>
 
== Származása ==