„Hurka” változatai közötti eltérés

260 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
| recept5név =
}}
A '''hurka''' egy azonnali fogyasztásra szánt töltelékáru, amely készülhet [[Szarvasmarha|marhahúsból]], [[Házisertés|sertéshúsból]] valamint egyéb vágóállatok [[hús]]ából, ehető belsőségekből, [[Szalonna (étel)|szalonnából]], bőrkéből, különféle fűszerekből. A főtt (kövesztett, abált)<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-899.html Magyar néprajzi lexikon - kövesztés, abálás], mek.oszk.hu</ref> összetevőkből készült [[fűszer]]ezett keveréket természetes vagy mesterséges burkolatba (bélbe)<ref>[http://hu.tariff.cc/b%C3%A9l-cellul%C3%B3zalap%C3%BA-t%C3%B6ml%C5%91 Mesterséges bél (töltelékáruhoz) keményített fehérjéből vagy...], tariff.cc</ref> töltik. [[Magyarország]]on számos receptváltozata létezik, leginkább [[vér]]es-, [[rizs]]es-, májas- és tüdős hurka variációkat készítenek. Házi változatát Magyarországon többnyire a [[disznótor]]ok alkalmával készítik a színhúsból és szalonnából készülő [[kolbász]] mellett. A színhúson kívüli állati részeket fejhús, pofahús, máj, szív, vese, lép, tüdő, bőrke, szalonna, állati [[vér]] és húsnyesedéket is felhasználják a bélbe töltendő keverékhez.<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1445.html|title=hurka|publisher=Magyar Néprajzi Lexikon|accessdate=2015-06-20}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.nepmuvesz.hu/vhaz/receptek/vereshurkak.htm|title=Véreshurkák|publisher=nepmuvesz.hu|accessdate=2015-06-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141230183421/http://www.nepmuvesz.hu/vhaz/receptek/vereshurkak.htm#|archivedate=2014-12-30}}</ref>
 
== Etimológia ==
{{idézet2|''A tüdős hurka alapanyaga a megdarált tüdő és a lép. Ehhez jött a kása, az abá­rolt bélkövér és a fűszerek. A só mellett nem maradhatott el a bors, Zsákán papri­kázták is, s majoránnával ízesítették. A tüdős hurkát Hencidán kásás hurkának is nevezték. Zsákán, főleg a román nemzetiségűek fehér kukoricakásával csinálták, ezért fehér hurkának is nevezték. Kismarjában a májas és a tüdős hurkát nevezték fehér hurkának. Újabban sok helyen a kétfajta masszát összekeverik, s ezt nevezik fehér hurkának. Mindkét hurkafajtát vastagbélbe töltötték, de a májast lehetőleg vastagabba, mint a tüdőst.''|Varga Gyula: ''A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében''}}
 
A leölt állatok vérét többféle módon felhasználták. [[Ecsedi István]] etnográfus szerint egyes henteslegények, böllérek megitták a meleg vért, némelyek a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Természetesen legtöbben azonban a nyers vértől undorodtak, s a vért alapanyagnak tekintették. Elsősorban a sertés és a baromfiak vérét hasznosították az ételkészítéshez, a juh és a szarvasmarha vérét legtöbbször azonban folyni engedték a földre.<ref>[http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.21/varga_nepi_taplalkozas_hajdu_bihar.pdf Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében] {{Wayback|url=http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.21/varga_nepi_taplalkozas_hajdu_bihar.pdf# |date=20161006052438 }}, orvostortenet.hu</ref> A Biblia szerint az állatok levágása során nem helyénvaló a vérüket felfogni és meginni vagy megenni, hanem az állatok levágása után a vért a földre kell önteni és betakarni.<ref>[https://infaustus.files.wordpress.com/2012/09/verkerdes.pdf Tóth-Simon Károly: Keresztények és a vérevés], infaustus.files.wordpress.com</ref>
 
== Készítési módja==
232 496

szerkesztés