Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Németországban [[2017]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]] '''szövetségi választásokatválasztást''' tartottak, hogy képviselőket válasszanak a legalább 598 tagú [[Bundestag]]ba, a német szövetségi parlamentbe.
 
A választás utáni első felmérések szerint a szavazáson Angela Merkel kancellár pártja, a [[Kereszténydemokrata Unió]] (CDU) győzött, és így Merkel - [[Helmut Kohl (politikus)|Helmut Kohl]]hoz és [[Konrad Adenauer]]hez hasonlóan - egymás után negyedszer is Németország kancellárja lehet. A CDU, és a vele együtt kormányzó [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Szociáldemokrata Párt]] (SPD) által elért támogatás jelentősen csökkent azonban a korábbi, 2013-as választásokválasztás óta és az SPD, mintegy 20 százalékot szerezve, a [[második világháború]] óta eltelt időszak legrosszabb eredményét érte el.
Mivel a szociáldemokraták kizárták az újabb kormánykoalíciókötést a CDU-val, így Angela Merkel pártjának, és bajor szövetségesének, a választáson szintén a korábbiaknál gyengébben szerepelt [[Bajor Keresztényszociális Unió]]nak (CSU) új kormányzó partnerek után kell nézniük. Az egyetlen lehetséges változat a [[Jamaica-koalíció]], azaz a liberális [[Német Szabaddemokrata Párt|FDP]]-vel és a [[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]]kel való szövetségkötés. A parlamentbe jutott két másik párttal, az [[Alternatíva Németországért|AfD]]-vel, és a kommunista utódpárttal a CDU már előre kizárta az együttműködést.
 
Az előzetes eredmények szerint az 1948-ban született német szövetségi állam történetében először szélsőjobboldali párt is bekerült a Bundestagba, a bevándorlásellenes [[Alternatíva Németországért]] (AfD), és mindjárt a szövetségi parlament harmadik legjelentősebb ereje lett.<ref>[http://uk.reuters.com/article/uk-germany-election/merkel-wins-fourth-term-as-far-right-enters-german-parliament-idUKKCN1BY10E?il=0 Merkel wins fourth term as far-right enters German parliament (Reuters)]</ref>
 
Az uniópártok (a [[CDU/CSU]] szövetség) győzelmének háttere: a [[2013-as németnémetországi szövetségi választásokválasztás|2013-as választásokválasztás]] után a szövetség egy rövid időszakot kivéve megőrizte két számjegyű előnyét a közvélemény-kutatásokban.
 
2017 első hónapjaira az ekkor már [[Martin Schulz]] vezette [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Szociáldemokrata Párt]] (SPD), a hagyományos fő rivális, megközelítette a CDU/CSU-t. (A szövetség és az SPD is része a kormányzó koalíciónak, de a CDU/CSU adta a kancellárt, mert az előző választáson ők bizonyultak erősebbnek.) A 2017 tavaszán tartott [[Schleswig-Holstein|schleswig-holsteini]] (május 7) és [[Saar-vidék|saarland]]i (március 26) tartományi választásokválasztás azonban egyértelműen azt jelezték, hogy a CDU ismét növelte előnyét az SPD-vel szemben.
 
==Háttér==
A 2013-as választásokonválasztáson a korábban kormányzó koalíció – a CDU, a CSU és a [[Német Szabaddemokrata Párt]] (FDP) – nem tudott ismét többséget szerezni a parlamentben. Az FDP még az 5%-os parlamenti küszöböt sem érte el, és több, mint hat évtizedes története során először nem jutott be a Bundestagba. Ugyanakkor a CDU/CSU az [[1990-es németnémetországi szövetségi választásokválasztás|1990-es választásokválasztás]] óta a legjobb eredményét érte el: a szavazatok 42%-át megszerezve övék lett a mandátumok csaknem 50%-a. A többség biztosítása érdekében nagykoalíciót alakítottak az SPD-vel, történetük folyamán harmadszor.<ref>{{Cite news|url=http://www.zeit.de/politik/deutschland/2013-12/grosse-koalition-unterzeichnung-koalitionsvertrag|title=Bundesregierung: Die Große Koalition ist besiegelt|last=|first=|date=2013-12-16|work=|newspaper=Die Zeit|language=German|trans-title=The grand coalition (deal) is sealed|issn=0044-2070|access-date=2016-08-20|via=}}</ref>
 
Az SPD 2017 márciusában választotta [[Martin Schulz]]ot, az [[Európai Parlament]] korábbi elnökét vezetőjének és kancellárjelöltjének. Ezt követően az SPD támogatottsága jelentősen emelkedett, majd gyorsan újra visszesett.
 
==Dátuma==
A német törvények szerint a Bundestag választásait vasárnapi napon kell tartani, 46-48 hónappal a hivatalban lévő parlament első ülése után. Mivel a 2013-ban megválasztott testület először [[október 22.|október 22-én]] ült össze, a választásokatválasztást a 2017. augusztus 27. és október 22. közti időszakra kellett kiírni. Hagyománnyá az vált a legutóbbi választásokválasztás során, hogy a voksolást szeptember végén tartják, hogy ne essen egybe az őszi iskolai szünettel. Elméletileg előbb is lehetne választásokatválasztást tartani Németországban, de csak bizonyos rendkívüli körülmények előálltának az esetén, például ha a kormány elveszít egy [[bizalmi szavazás]]t.
 
2017 januárjában a választásokatválasztást szeptember 24-ére írták ki.
 
==A választási rendszer==
 
==Pártok és vezetőik==
A választásokonválasztáson részt vevő fő pártok a következők:
 
{| class="wikitable"
 
===A kancellárjelöltek===
A pártok a német választásokraválasztásra kijelölnek olyan politikusokat, akik a választási versenyben, a párt szövetségi listáján, vezetik őket, ők a kampány kulcsfigurái. A két legnagyobb párt vezetője (szövetségi szinten a CDU és az SPD) [[Németország kancellárja|kancellárjelöltek]]. A kancellárjelölti, vagy fő jelölti pozíció nem jogi, hanem politikai kategória, hiszen a német kancellárt nem közvetlenül választják, hanem a választásokatválasztást követően a [[Bundestag]] képviselői szavazzák meg. Politikai értelemben azonban a kancellárjelölt kiválasztásának alapvető jelentősége van, hiszen a választók annak a tudatában szavaznak, hogy nem csak pártok, hanem a jövendő kancellár személyéről is voksolnak.
 
Mivel a CDU-CSU szövetség, illetve az SPD szerzi várhatóan a legtöbb szavazatot, az ő vezetőiket tekintik kancellárjelölteknek. Ez azonban nem jelent jogi kötelezettséget, a Bundestag akár mást is megválaszthat kancellárnak.
[[File:German Opinion Polls 2017 Election.png|800px]]
 
Ez a grafikon a közvélemény-kutatások eredményeit mutatja 2013 szeptemberétől, a legutóbbi választásoktólválasztástól.
<!--
==Results==
Valamennyi számba jöhető párt kizárta a koalíciókötést az AfD-vel. A [[CDU/CSU]] és az FDP kizárta a koalíciót a [[Baloldali Párt (Németország)|Baloldali Párttal]]. Az elemzők azt is nagyon valószínűtlennek tartják, hogy az SPD vagy a Zöldek koalícióra lépnének a Baloldali Párttal, bár hivatalosan ezt nem zárták ki.<ref>[http://www.spiegel.de/politik/deutschland/angela-merkel-martin-schulz-co-ampel-groko-r2g-das-sind-ihre-machtoptionen-a-1141620.html Abgrenzen, offenhalten, lavieren] Der Spiegel, 3 April 2017</ref>
A közvéleménykutatások alapján a választásokválasztás előtt kétféle stabil koalíció látszott lehetségesnek. Az egyik, ha fennmarad a [[Nagykoalíció (Németország)|nagykoalíció]], azaz a két legnagyobb párt, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása. (Ezt azonban az SPD a választás után azonnal kizárta.) A másik az úgynevezett [[Jamaica-koalíció]], amely arról kapta a nevét, hogy a benne résztvevő pártok színei kiadják [[Jamaica]] nemzeti színeit. Ezek a pártok: a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP. Egy fekete-sárga koalíció (CDU/CSU és FDP), illetve egy fekete-zöld koalíció (CDU/CSU és Zöldek) várhatóan nem érne el többséget. Mivel mindezen variációkban a CDU/CSU lenne a legnagyobb párt, már a választásokválasztás előtt látszott, hogy [[Angela Merkel]] minden bizonnyal negyedszer egymás után is megszerzi a kancellári pozíciót.
 
Eleve valószínűtlennek látszott, hogy az SPD vezetésével alakul kormánykoalíció, amelynek kancellárja Martin Schulz lenne. Egy SPD-Zöldek szövetség (vörös-zöld koalíció) jóval kevesebb mandátummal rendelkezne, mint a többség. Hasonlóképp valószínűtlen egy vörös-vörös-zöld koalíció is, amelyben a Baloldali Párt is részt venne, egyrészt mert vegy ilyen szövetség sem rendelkezne többséggel, másrészt pedig a pártok közt lényeges ideológiai véleményeltérések vannak. Ugyanez lenne igaz egy [[közlekedésilámpa-koalíció]]ra, azaz egy SPD-FDP-Zöldek szövetségre.
|}
 
A 62 millió szavazásra jogosult polgárból 47 millió vett részt a választásokonválasztáson (76%). A részvételi arány némileg magasabb mint négy évvel korábban (+4,6%). A voksok közül a válaszatókerületekben közel 590 ezer, a listák esetében pedig 460 ezer volt érvénytelen (1,2-1,0%).
 
A legmagasabb a választói kedv [[Baden-Württemberg]]ben és [[Bajorország]]ban (78-78%), míg a legalacsonyabb [[Szász-Anhalt]], [[Bréma (tartomány)|Bréma]], illetve [[Mecklenburg-Elő-Pomeránia]] tartományokban volt (68-71-71%).
1 024

szerkesztés