Főmenü megnyitása

Módosítások

712 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
A '''Kopaszi-gát''' az [[Összekötő vasúti híd]] (Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, [[Budapest]]en a [[Budapest XI. kerülete|XI. kerületben]] található. Mintegy 900 méter hosszan a [[Duna|Dunába]] nyúló [[gát (építészet)|gát]], amely a [[Lágymányosi-öböl|Lágymányosi-öblöt]] választja el a Dunától. A gát területén több kisebb étterem és játszóház is működik, népszerű pihenő- és találkozóhely.
 
A gát fontos része egy korszerű közparknak, amely négy nagy részből áll, magából a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó 750 méter hosszú gát területéből, a gáttól a [[Rákóczi híd]]dal párhuzamosan futó Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, és e három vízparti terület által körbeölelt [[Lágymányosi-öböl]] vízfelületéből.<ref>[http://www.obol.hu/uploadpic/File/OCTOGON_2007_2scanned.pdf Új zöldpark Dél-Budán] {{Wayback|url=http://www.obol.hu/uploadpic/File/OCTOGON_2007_2scanned.pdf# |date=20150518081918 }}, obol.hu</ref> A [[gát (építészet)|gát]]on lévő [[Kikötő|hajókikötő]] és a terület a Kopaszi Gát Kft. tulajdonában van.&nbsp;A téli időszakban minden nap 6–22 óráig, a nyári időszakban pedig 6-tól hajnali 2 óráig nyitva tartó közpark üzemeltetője az 1117 Budapest, Kopaszi gát 5. szám alatt bejegyzett Kopaszi Gát Kft. Az öböl vízfelülete 11,2 ha, amelynek vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3–2 m vastagságú iszap borítja.[[Kopaszi-gát#cite note-4|<sup>[4]</sup>]]&nbsp;A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrse működik a gát bejáratánál. A park egész területe kamerával megfigyelt terület, a biztonsági szolgálat gondoskodik az őrzéséről.
 
2017 első felében indult el a BudaPart ingatlanfejlesztési projekt, melynek részeként a népszerű Kopaszi gát közparkja változatlanul üzemel. A teljes, 54 hektáros fejlesztési terület neve BudaPart-Kopaszi gátra módosult 2017-ben.
 
== Története ==
A mai Lágymányosi-öböl és az úgynevezett ''Kopaszi párhuzammű'' tulajdonképpen a réges-régi [[1838-as pesti árvíz]] után megindult folyamszabályozási tervek következtében, 1870–1875 között keletkezett, ugyanis a [[Duna]], a [[Gellért-hegy]]i szoros után minden átmenet nélkül szélesen terült szét és folyása is lelassult, a tölcsérszerűen kiszélesedő medréből kiemelkedő ''Kopaszi'' és a ''Nyúlfutási'' elnevezésű zátonyokon<ref>[http://maps.hungaricana.hu/hu/14472/ Dunai térkép rész a pesti malmokról ]</ref> elakadt a zajló jég és néhány nap alatt helyenként három méter vastag jégtorlasz keletkezett, ami elzárta a víz útját.<ref>[{{Cite web |url=http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/dolgozatok/word/151_szlavik_lajos.pdf# |title=Dr. Szlávik Lajos-Kaján Imre: Az 1838. évi pest-budai árvíz esemény-története és utóélete] |accessdate=2015-05-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150518102622/http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/dolgozatok/word/151_szlavik_lajos.pdf# |archivedate=2015-05-18 }}</ref><ref>[http://www.origo.hu/idojaras/20120220-hatalmas-jegdugo-okozta-a-nevezetes-pesti-arvizet-1838-jegtorlasz-jegdugo.html Jókora jégdugó okozta a nevezetes pesti árvizet]</ref> Az egy kilométer szélességűvé vált Duna-szakaszon, a Kopaszi-, a Nyúlfutási-zátony és a Csepel-sziget megakadályozták a tavaszi jég levonulását, ami miatt rendszeresen jeges árvizek következtek be.
{{idézet2|''A folyamnak állapotjára való tekintet valóban alapos aggodalmat gerjeszt, hogy a tavaszi olvadással, ha a jégindulás nem kedvező körülmények között megy véghez, még nagyobb áradások fognak bekövetkezni, ha p. o. a felső Dunavidékeken meleg esőzések állnának be, minekelőtte az alsóbb részeken a Duna zaja megindulhatna. Azért valóban javallható, hogy Pest városa a lehető nagyobb árak ellen töltésekkel óvakodik, melyek talán, ha a jég zaja baj nélkül távozik, nevetség, éretlen nevetség tárgyai fognak lenni.''|[[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pál]] 1838. február 29.<ref>[http://mtdaportal.extra.hu/books/nemethy_karoly_a_pest_budai_arviz.pdf Némethy Károly: A Pest-Budai árvíz 1838-ban]</ref>
}}
 
{{-}}
[[Somossy Károly|Somossy (Singer) Károly]] revüigazgató és életművész, a mulatóvilág spritius lectora,<ref>[http://mno.hu/migr_1834/hires_orficsekek__es_tivornyak_pesten-213183 Híres „orficsekek” és tivornyák Pesten]</ref> aki kortársai szerint „Pestet megtanította mulatni” elhatározta, hogy az 1896-os [[millennium]]i ünnepségekre felépíti a világ akkori legnagyobb mulatóközpontját ''Konstantinápolyt'', a Déli kikötő helyén.<ref>[{{Cite web |url=https://hvt.bme.hu/~udvary/TK/bmestory.pdf# |title=A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll] |accessdate=2015-05-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150518113548/https://hvt.bme.hu/~udvary/TK/bmestory.pdf# |archivedate=2015-05-18 }}</ref> Az ünnepségekre fel is épült a Konstantinápoly vigalmi negyed, amely 1896. május 23-án délután 6 órakor nyitotta meg kapuit.<ref>[http://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly Európa legnagyobb vigalmi negyede volt a lágymányosi Konstantinápoly]</ref> A vigalmi negyed több ezer látogatónak nyújtott szórakozást, ahol török kávéházak, minaretek, dzsámik és mór stílusú épületek sokasága épült fel alig két hónap leforgása alatt, majd a csődje miatt rövid időn belül el is tűnt a műszaki egyetem későbbi helyéről.<ref>[http://csepel.info/?p=38635 Amikor Konstantinápoly Csepel szomszédja volt]</ref>
{{idézet2|''Konstantinápoly Budapesten''<br>
''Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.…''|Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02220/pdf/02220.pdf Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám]</ref>}}
[[Fájl:Madártávlat Lágymányosi-öböl.jpg|thumb|jobbra|260px|A Kopaszi-gát földnyelve és a Lágymányosi-öböl körül kialakított közpark a levegőből. A tervezőknek az épületek kialakításánál fontos szempont volt a gáton kialakítandó komplexum állandóan változó, szezonális jellege és a terület eredeti, spontán kialakult beépítése is erre ösztönözte őket<ref>[http://epiteszforum.hu/kopaszi-gat-2006 Kopaszi gát 2006]</ref>]]
 
A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról<ref>[https://www.pinterest.com/pin/225250418832696896/ Kopaszi-zátony]</ref> kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi-gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai [[Petőfi híd]] építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték.<ref>[http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/05/regi-lagymanyosi-duna-part-nyomaban.html A régi lágymányosi Duna-part nyomában]</ref> A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett”<ref>[http://kig.hu/images/article/12131/FLDRAJZIFOGALMAK.pdf Földrajzi fogalmak - polderezés]</ref> feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/dery.htm A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948) Egy független városrendező hatóság]</ref> Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt.<ref>[{{Cite web |url=http://www.obol.hu/obol.html# |title=A Lágymányosi öböl és a Kopaszi gát története] |accessdate=2013-05-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131127002249/http://obol.hu/obol.html# |archivedate=2013-11-27 }}</ref> A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/rothado-viziparadicsom Csutoros Gergely: Rothadó víziparadicsom]</ref>
 
Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi-gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a Duna alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.<ref>[http://magyarnarancs.hu/belpol/az_arago-birodalom_a_lagymanyosi-obolben_lab_az_ajtoresben-61103 Az Arago-birodalom a Lágymányosi-öbölben: Láb az ajtórésben]</ref>
 
== Források ==
*[httphttps://wwwweb.archive.org/web/20131127002249/http://obol.hu/obol.html A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát története], obol.hu
*[http://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb_fejlemenyek_a_lagymanyosi-obol_ugyeben_-_se_vele_se_nelkule-72150 Újabb fejlemények a Lágymányosi-öböl ügyében – Se vele, se nélküle], magyarnarancs.hu
*[http://jarokelo.hu/budapest/bejelentesek/2190/kapu-zarva-a-kopaszi-gatnal-a-vizpart-utcanal Kapu zárva a Kopaszi gátnál a Vízpart utcánál], jarokelo.hu
==További információk==
* [http://mapire.eu/hu/map/hkf_25e/?zoom=14&lat=47.46492&lon=19.06282 Térkép 1887-ből]
* [https://web.archive.org/web/20150518080655/http://bparchiv.hu/id-171-konstantinapoly_budapesten.html#jegyz64 Konstantinápoly Budapesten], bparchiv.hu
* [[Nemes Gyula (filmrendező)|Nemes Gyula]] filmrendező dokumentumfilmje a Kopaszi-gát átépítéséről [https://www.youtube.com/watch?v=W7PXbdqpD6o ''Letűnt világ'' címmel], youtube.com
* [https://www.youtube.com/watch?v=8SvC3_GQwVU A múlandóság gátja], youtube.com
155 132

szerkesztés