„Kostrena” változatai közötti eltérés

395 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
 
== Fekvése ==
[[Fiume]] város délkeleti szomszédságában a Tengermelléken, a Martinščica-öböl és a Bakari-öböl által határolt területen a Kostrena-félszigeten fekszik. A Kostrena-félsziget mintegy tíz kilométer hosszan nyúlik el és partjai enyhén lejtenek a tenget felé. Legmagasabb pontjai a 242 méter magas „Solin” és a 280 méteres „Humčina”. A félsziget szinte teljes hosszúságában strandok találhatók, melyeket a nyári időszakban fürdőzők ezrei töltenek meg. Közülük a legismertebbek és legnépesebbek Žurkovo, azután Smokvinovo, Svežanj, Spužvina, Podražica, Nova voda és Perilo. A község területén tizenkét falu található, melyek többsége családok neveit viseli. A legnépesebbek Vrh Martinšćica, Glavani, Sv. Lucija, Rožmanići és Paveki. Sziklás táj mediterrán növényzettel és a jellegzetes kőből rakott határhalmokkal. A község két részre, Sv. Lucijára és Sv. Barbarára oszlik, aszerint hogy a területén levő falvak melyik templomhoz tartoznak.<ref>{{cite web|title=Položaj Kostrene|url= http://tzo-kostrena.hr/polozaj_hr.asp|publisher=www.tzo-kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130508142524/http://tzo-kostrena.hr/polozaj_hr.asp#|archivedate=2013-05-08}}</ref>
 
== Története ==
Kostrena első írásos említése a [[15. század]] elején történt. A Frangepánok birtoka volt, később a politikai események függvényében politikai-igazgatási szempontból hol közelebb, hol távolabb került Fiume szabad királyi városától. Így 1776-tól a Tengermellékkel együtt különleges területi igazgatási egységet alkotott. [[1790]]-ben [[II. Lipót magyar király|II. Lipót király]] a Tengermelléket benne Kostrenával újra Horvátországhoz és rajta keresztül a magyar koronához csatolta, míg Bakar és Kraljevica vásárjoggal és szabad kikötővel rendelkező városok lettek. [[II. József magyar király|II. József]] idejében Kostrenán évente bíróválasztás volt. A francia uralom idején [[1809]] és [[1813]] között az Illír Provincia része volt és Kostrenának Maire személyében önálló vezetője volt.<ref>{{cite web|title=O Kostreni|url= http://www.kostrena.hr/pd/1673/pgoid/50/Kostrena-od-1874---Kostrena-od-1874.wshtml|publisher=www.kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130327035946/http://www.kostrena.hr/pd/1673/pgoid/50/Kostrena-od-1874---Kostrena-od-1874.wshtml#|archivedate=2013-03-27}}</ref>
 
A község először [[1874]]-ben lett önálló, de ez az önállóság akkor mindössze két évig tartott. Lakói mindig szorosan kötődtek a tengerhez, melyhez a község története is kapcsolódik. Híres tengerészkapitányai közül említésre méltó Pavao Randić aki megnyitása után elsőként hajózott át a Szuezi-csatornán. Erazmo Bernard Tićac volt a fő tervezője az első atom meghajtású kereskedelmi hajónak a „Savahan”nak. Az itteni tengerészek hírnevét öregbítette Kuzma Franelić a Titanic katasztrófa során mentette az áldozatokat. Kostrena nemcsak tengerészeiről, hanem hajóépítőiről és hajótulajdonosairól is híres volt. A 19. század második felében a kostrena sveta barbarai hajótulajdonosoknak 20 hajójuk és további 48-ban tulajdonrészük, a kostrena sveta lucijaiaknak 13 hajójuk és további 31-ben tulajdonrészük volt.<ref>{{cite web|title=O Kostreni|url= http://tzo-kostrena.hr/kostrena_hr.asp|publisher=www.tzo-kostrena.hr|accessdate=2013-4-14|language=horvát|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130413041814/http://www.tzo-kostrena.hr/kostrena_hr.asp#|archivedate=2013-04-13}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
305 633

szerkesztés