Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
Északi germán nyelvekből néhány szó került a franciába a 16–19. századokban: ''homard'' ’[[homár]]’, ''ski'' ’sí’, ''nickel'' ’[[nikkel]]’, ''tungstène'' ’[[wolfrám]]’, ''vanadium'' ’[[vanádium]]’, ''thorium'' ’[[tórium]]’. Az utolsó négy szó [[svédek|svéd]] vegyészektől származik.<ref>Steuckardt 2007, 7. o.</ref>
 
Viszonylag kevés szó került a franciába a német nyelvből, a 12. századtól kezdve: ''liste'' ’lista’ (12. sz.), ''quille'' ’[[Teke (sport)|teke]]bábu’ (13. sz.), ''cric'' ’emelő’ (jármű számára) (15. sz.). Számuk megnőtt valamelyest a 16. századtól kezdve, főleg [[bányászat]]i szakszavakkal, miután I. Ferenc kiváltságokat adott német bányászoknak. Így jelentek meg a franciában a ''cobalt'' ’[[kobalt]]’ (16. sz.); ''bismuth'' ’[[bizmut]]’, ''zinc'' ’[[cink]]’ (17. sz.); ''feldspath'' ’[[földpátok|földpát]]’, ''quartz'' ’[[kvarc]]’ (18. sz.) szavak.<ref>Steuckardt 2007, 8. o.</ref> A mindennapi élethez tartozó szavakat is átvettek a németből: ''trinquer'' ’koccint’ (16. sz.), ''chic'' ’sikk’ (18. sz.), ''accordéon'' ’[[harmonika]]’ (19. sz.). A 20. században több különböző szakterülethez tartozó szó ment át a franciába: ''allergie'' ’[[allergia]]’, ''électrocardiogramme'' ’[[EKG]]’ ([[orvostudomány]]); ''affect'' ’[[affektus]]’, ''autisme'' ’[[autizmus]]’ ([[pszichológia]]); ''social-démocratie'' ’[[szociáldemokrácia]]’ ([[politika]]) stb. Ezek tulajdonképpen görög (''allergie'', ''électrocardiogramme'', ''autisme'') vagy latin (''(affect)'') eredetű szavak, illetve a franciában már létező szavak összetétele német mintára (''(social-démocratie)'').
 
A német közvetítésével [[közép-európa]]i nyelvekből származó szavak is kerültek a franciába: ''calèche'' ’[[hintó]]’ és ''pistolet'' ’[[pisztoly]]’ a [[cseh nyelv]]ből, ''cravate'' ’[[nyakkendő]]’ a [[horvát nyelv|horvátból]] (a ''hrvat'' ’[[horvátok|horvát]]’ népnévből), ''uhlan'' ’[[ulánus]]’ a [[lengyel nyelv|lengyelből]] (amely a [[török nyelv|törökből]] vette át).
Számos nemzetközi szó angol (''cricket'', a ''sprint'', a ''golf'') vagy angol szavakon alapszik. Például a ''laser'' az angol ''light amplification by stimulated emission of radiation'' ’fényerősítés gerjesztett sugárzás kibocsátással’ szócsoport rövidítése, a ''radar'' pedig a ''radio detection and ranging'' ’rádióérzékelés és távmérés’ szócsoporté.
 
Ritkábban fordulnak elő arab (''(algèbre)''), olasz (''(allegro)'') vagy orosz (''(mammouth)'') eredetű nemzetközi szavak.
 
===== A jövevényszavak befogadásának foka =====
 
A jövevényszó befogadása lehet teljes, amikor a beszélő nem érzi idegennek sem a szót, sem a megfelelő fogalmat. Az integrálás úgy [[hangtan]]i, mint [[Morfológia (nyelvészet)|alaktani]].<ref name="leon_bhatt">Léon – Bhatt 2005, 169. o.</ref> Ez a státusa a viszonylag régi jövevényszavaknak, a franciaországi más nyelvekből (''(bijou)''), a középkori latinból (''(gémir)''), az ógörögből (''(économie)''), az olaszból (''(banque)''), a spanyolból (''(camarade)''), a portugálból (''(pintade)''), a németből (''(chic)''), az angolból (''(beaupré)''). Az ilyen szavakat pontosan a francia hangtani szabályoknak megfelelően ejtik (példa a ''beaupré'' szó, amely nagyon különbözik a kiejtés és az írás szempontjából is az angol ''bouspret''-tól), az igéket a francia szabályok szerint [[Igeragozás|ragozzák]] (például ''gémir'' a 2. ragozási csoportban van), más szavakat is képeznek belőlük francia szabályok szerint (''bijou'' > ''bijoutier'' ’ékszerész’, ''bijouterie'' ’ékszerüzlet’; ''gémir'' > ''gémissement'' ’nyögés’, ''camarade'' > ''camaraderie'' ’bajtársi viszony’). Olykor a jövevényszó [[Népetimológia|népi etimológia]] útján vesz fel francia alakot. Így lett az angol ''country dance'' ’falusi tánc’ szókapcsolatból ''contredanse'' (szó szerint ’ellentánc’), mivel az első elemét hibásan értették ''contre''-nak.<ref name="leon_bhatt"/>
 
A szó lehet hangtanilag és alaktanilag integrált, de mégis idegennek érzett, ha idegen realitásnak felel meg. Ez például a ''zèbre'' szó esete. A francia szabályoknak megfelelően írják és ejtik, és francia képzett szó is van belőle, a ''zébrure'' ’csík’.
 
* számmeghatározóak (franciául ''quantificateurs''): ''moteur'' ’motor’ > '''''tri'''moteur'' ’hárommotoros’;
* fokozóak (''(intensifs)''): ''ordinaire'' ’szokványos’ > '''''extra'''ordinaire'' ’rendkívüli’, ''estimer'' ’becsül’ > '''''sur'''estimer'' ’túlbecsül’;
* ismételtetőek (''(itératifs)''): ''faire'' ’csinál’ > '''''re'''faire'' ’újból csinál’;
* álláspont-meghatározóak (''(de positionnement)''): ''gouvernemental'' ’kormányzati’ > '''''anti'''gouvernemental'' ’kormányellenes’, '''''pro'''gouvernemental'' ’a kormánynak kedvező’;
* fosztóak (''(privatifs)''): ''lavé'' ’mosott’ > '''''dé'''lavé'' ’mosás útján színét vesztett’, ''tolérable'' ’tűrhető’ > '''''in'''tolérable'' ’tűrhetetlen’ ''lisible'' ’olvasható’ > '''''il'''lisible'' ’olvashatatlan’;
* kölcsönösek (''(réciproques)''): ''se tuer'' ’(meg)öli magát’ > s’'''''entre'''tuer'' ’ölik egymást’;
* térbeli helyzetet meghatározóak (''(spatiaux)''): ''urbain'' ’városi’ > '''''inter'''urbain'' ’városok közötti’, ''planter'' ’ültet’ > '''''trans'''planter'' ’átültet’;
* időbeli helyzetet meghatározóak (''(temporels)''): ''histoire'' ’történelem’ > '''''pré'''histoire'' ’történelem előtti korszak’.
 
====== Elő- és utóképzővel való képzés ======
* összetett mondat: ''va-et-vient'' ’ide-oda járkálás’ (szó szerint ’megy és jön’);
 
Amint látható, a francia összetett szavakat háromféleképpen írják: egy szóban (''(portefeuille)''), [[kötőjel]]lel (''(porte-bagages)'') vagy [[szóköz]]zel a tagok között (''(pomme de terre)''), anélkül hogy erre pontos szabályok lennének.
 
Az összetett szavak különleges esete az, amikor legalább az egyik tagjuk lexikális jelentéssel bír ugyan, de nem lehet autonóm. Ez nagyon gyakori szóalkotási módszer a tudományos és műszaki nyelvezetekben, és ezeket a tagokat „művelt szóösszetételi elemeknek” (franciául ''éléments de composition savante'') nevezik.<ref>Ezt az elnevezést használják például Zwanenburg, Wiecher. [https://books.google.ro/books?id=oV2_rzIe37kC&pg=PA141&lpg=PA141&dq=%22%C3%A9l%C3%A9ment+de+composition+savante%22&source=bl&ots=2c1-jc9-Ay&sig=v4S96ch5Nxl5t5ihCb8Xby7JZMs&hl=fr&sa=X&ei=gR3yUqrMHqW6yQOAloCQCg&ved=0CCwQ6AEwAg#v=onepage&q=%22%C3%A9l%C3%A9ment%20de%20composition%20savante%22&f=false ''Productivité morphologique et emprunt''] (Alaktani produktivitás és szókölcsönzés). Linguisticæ investigationes. Supplementa 10. John Benjamins Publishing Company. 1983. 141. o. {{ISSN|0165-7569}} / {{ISBN|90 272 3120 6}} (hozzáférés: 2017. január 30), és Radimský, Jan. [https://books.google.ro/books?id=6E04NUfsirsC&pg=PA73&lpg=PA73&dq=%22%C3%A9l%C3%A9ment+de+composition+savante%22&source=bl&ots=hiSv4nrxCg&sig=A-1WFjO0zXt22OFEaqv2VidF7Fc&hl=fr&sa=X&ei=gR3yUqrMHqW6yQOAloCQCg&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=%C3%A9l%C3%A9ment%20de%20composition%20savante&f=false ''Les composés italiens actuels''] (A mai olasz szóösszetételek). Cellule de Recherche en Linguistique. 2006. 73. o. Hozzáférés: 2017. január 30. Azonban ez az elnevezés nem az egyedüli a francia nyelvészeti szakirodalomban. A TLFi az ''éléments formants'' elnevezést használja, és beleért előtagokat és utótagokat is. Morvan 2014. I. o. ''éléments de formation''-ról ír, amelyek között megkülönböztet ''radical''-nak nevezett elő- és utótagokat, valamint prefixumokat, miközben a szuffixumokat külön kezeli. A ''Micro-Robert'' szótár 1980-as kiadásának az előszavában ''éléments de formation savante'' az elnevezés.</ref> Általában latin vagy ógörög autonóm szavakból származnak, és lehetnek előtagok vagy utótagok. Példák:
:g) vizelésre és székelésre használt helyiség.
 
A mai nyelvben is a ''toilette'' szó többjelentésű, a b), a c), az e) és többes számban (''(les toilettes)'') a g) jelentése van meg.
 
A jelentésváltozás olyan módszerekkel mehet végbe, mint:
294 737

szerkesztés