„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
58. sor:
[[Fájl:Hungarian parliament election in 2006.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Választási eredmények kivetítése a 2006-os magyar parlamenti választáson]]
Már az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] idején felmerült az általános választójogra alapozott népszavazások megtartásának lehetősége, ám a kor politikai életében aktív szerepet játszó polgárság és középnemesség az erős képviseleti rendszer mellett volt.<ref>[http://mptt.hu/pdf/tamasveronika.pdf Nagy Csilla – Tamás Veronika: Helyi Népszavazások Magyarországon] {{Wayback|url=http://mptt.hu/pdf/tamasveronika.pdf# |date=20071021224140 }}; Elérés: 2007. november 27.</ref> A dualizmus kései időszakában a népszavazás törvényesítése ismét felvetődött, de a mellé álló, [[Jászi Oszkár]] körül csoportosuló politikai erők nem voltak képesek akaratuk érvényesítésére.
Az első [[magyarország]]i népszavazás az [[1921]]-es [[soproni népszavazás]] volt, ám ezt nem a magyar állam szervezte. Az [[1918]] és [[1990]] között fennállt demokratikus rendszerek túl rövid élettartamúak voltak egy népszavazás lebonyolításához, míg a jobboldali és [[kommunizmus|kommunista]] autoriter rendszerek – jellegükből adódóan – nem éltek a népszavazás eszközével. A népszavazás mint közvetlen hatalomgyakorlási forma bevezetését az [[1989]] előtti rendszerváltó csoportok is felvetették. Országos népszavazásokra csak az [[1989]]-es [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után kerülhetett sor először [[Magyarország]]on, miután az [[1989]]-es XVII. törvény szabályozta a kérdést.
65. sor:
=== 1989. november 26. ===
{{Bővebben|Négyigenes népszavazás}}
Az [[1989]]-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető [[Magyarország|magyar]] [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]] első voksolásos erőpróbája. A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]], [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]], [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] és az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) kezdeményezte.<ref>[http://www.elsovalaszto.hu/archivum/leveltar/nepszav2.html az elsovalaszto.hu az 1989-es népszavazásról] {{Wayback|url=http://www.elsovalaszto.hu/archivum/leveltar/nepszav2.html# |date=20071016193209 }}; (Elérés: 2007. szeptember 25.)</ref>
Az első kérdés a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett. A szavazólapon az alábbi kérdéseket kellett megválaszolni:
83. sor:
A magyar demokrácia második népszavazását az [[1990]]-es [[Országgyűlési választások]]on súlyos vereséget szenvedő [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] kezdeményezte. Az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztását támogatta, ám a választások után az új parlamenti többség az államfő [[Országgyűlés]] általi megválasztása mellett foglalt állást. Az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] saját meggyengült népszerűségét is megpróbálta növelni azzal, hogy az államfő közvetlen megválasztását támogatók élére állt. A feltett kérdés a következő volt:
* Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?
A szavazást az [[Országgyűlés]] a nyaralási szezon derekára tűzte ki, ami szerepet játszott abban, hogy a voksolás érdektelenségbe fulladt.<ref>[http://www.elsovalaszto.hu/archivum/leveltar/nepszav3.html az elsovalaszto.hu írása az 1990-es népszavazásról] {{Wayback|url=http://www.elsovalaszto.hu/archivum/leveltar/nepszav3.html# |date=20071016193216 }}; (Elérés:2007. szeptember 25.)</ref> Az urnáknál csak a szavazópolgárok 14%-a jelent meg, így a szavazás érvénytelenül ért véget. A sikertelen népszavazás után az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] és az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] korábban megkötött megállapodásának megfelelően az [[Országgyűlés]] választotta köztársasági elnökké [[Göncz Árpád]]ot.
=== 1997. november 16. ===
196. sor:
|-
|[[2007]]-[[2008|'8]]||országos ||TB-mentők<br />([[Védegylet (civilszervezet)|Védegylet]], [[Humanista Mozgalom|humanisták]], szak-, és civilszervezetek) ||A társadalombiztosítás magánpénztári alapú átszervezésének megtiltása||A magánpénztárakon alapuló egészségbiztosítás bevezetése ellen a TB-mentők néven szerveződő civilek kezdtek aláírásgyűjtésbe 2007 őszén. 2008 tavaszán a vitatott törvényt az [[Országgyűlés]] visszavonta. A TB-mentők 491 000 aláírást gyűjtöttek össze, amelyet az OVB hitelesített. Az Országgyűlés igent mondott a népszavazás megtartására, de 2008 novemberében az alkotmánybíróság visszavonatta a döntést.<ref>{{cite web | url = http://www.vv.origo.hu/itthon/20081103-nem-lesz-nepszavazas-a-tobb-biztositos-rendszerrol.html | title = Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről | accessdate = 2009-04-16 | author = MTI | authorlink = Magyar Távirati Iroda | date = 2008-11-03 | publisher = Origo | language = magyar }}{{Halott link|url=http://www.vv.origo.hu/itthon/20081103-nem-lesz-nepszavazas-a-tobb-biztositos-rendszerrol.html |date=2018-11 }}</ref>
|-style="background:#dcdcdc;"
213. sor:
== Népszavazási anomáliák ==
A [[2004-es magyarországi népszavazás|2004-es népszavazás]] egyik kérdése jogi értelemben tét nélküli volt. A népszavazást a [[Magyar Kommunista Munkáspárt|Munkáspárt]] kezdeményezte a Medgyessy-kormány által elfogadtatott, privatizációt is lehetővé tevő egészségügyi törvény visszavonása érdekében. A törvényt az Alkotmánybíróság még az aláírásgyűjtési időszakban megsemmisítette, az Országgyűlés ennek ellenére kiírta a népszavazást. A szavazáson tehát egy nem létező törvény semmissé tételéről kellett véleményt mondani.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/334522/ Népszavazás fiktív törvényről?] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/334522/# |date=20080313155459 }}; A Népszabadság cikke; 2004. szeptember 29.; Elérés: 2007. november 28.</ref><ref>[http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=83057 Népszavazás a semmiről]; a Magyar Hírlap cikke, 2004. május 17.; Elérés: 2007. november 28.</ref>
Kálmán Lászlónak [[A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése (2006)|a Fidesz–KDNP 2006-os népszavazási kezdeményezésére]] reagálva a Fidesszel ellentétesen megfogalmazott kérdéseket tett fel, majd a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a többség egymásnak ellentmondó tartalmú kérdésekre is „igen” választ adott.<ref>[https://index.hu/politika/belfold/klencigen09/ Medián: Kálmán Lászlónak is bejönne]; az index.hu cikke; 2007. szeptember 6.; Elérés: 2007. december 18.</ref> Ez azt jelenti, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja.
| |||