„Mangalica” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
21. sor:
A háború után létrehozták a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségét, 1945-től az 1950-es évek végéig a mangalicák száma nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.<ref>Radnóczi László: [http://www.agr.unideb.hu/kiadvany/bodo/Radnoczi.pdf ''A mangalica fajta kialakulása és értékei''], Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, é. n.</ref>
Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. A fajta fenntartásáért hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága (az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jogutódja<ref>[http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allattenyesztes ''Szakterületek > Állattenyésztési Igazgatóság > Általános információk > Bemutatkozás''] {{Wayback|url=http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allattenyesztes# |date=20110621020452 }}, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapja (2011. április 2.)</ref>) a felelős. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű [[Spanyolország|spanyol]] [[serrano sonka|serrano sonkának]].<ref>
== Típusai ==
39. sor:
== Mítosz az alacsony koleszterintartalomról ==
A kutatók eredményei nem támasztják alá azokat a közléseket, melyek szerint a mangalica zsírja kevesebb [[koleszterin]]t tartalmazna az általánosan elterjedt hízósertés típusokénál.<ref name="OHK">[http://www.ohki.hu/egeszsegesebb-e-a-mangalica....html OHKI Közhasznú Nonprofit Kht.]</ref> A mangalicáról az a hír járja, hogy húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz.<ref name="auto_KBwk9HWl5dGMUwiRoklT3A">[https://index.hu/velvet/trend/mang070920/ Velvet.hu]</ref> A mangalica zsírjának koleszterintartalma megegyezik bármilyen más sertésével. Az állat zsírsavösszetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha az eredeti, makkoltató rideg tartásban nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni. Ilyenkor a jószág zsírja alacsonyabb hőfokon olvad, mint a többi sertésé. Ennek a kritériumnak nem minden tenyészet felel meg.”<ref name="auto_KBwk9HWl5dGMUwiRoklT3A"/>
A mangalica jelentős mennyiségű koleszterint és E-vitamint tartalmaz, hasonlóan a kacsa és libazsírhoz.<ref>{{Cite web |url=https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/eletmodvaltas-ezeket-a-zsirokat-es-olajakat-hasznaljuk# |title=Archivált másolat |accessdate=2017-02-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170217062923/https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/eletmodvaltas-ezeket-a-zsirokat-es-olajakat-hasznaljuk# |archivedate=2017-02-17 }}</ref>
Egy 2002-es vizsgálat szerint a német övessertés, és a német lapálysertés adataival összehasonlva a mangalica esetében alacsonyabb telített (SFA) és magasabb egyszeresen telítetlen zsírsav (MUFA) arányt mértek a húsban, az intramuszkuláris zsiradék pedig kis százalékban (5,61%) tartalmazott többszörösen telítetlen zsírsavakat (PUFA).<ref>[http://atk.hu/upload/foly%C3%B3irat/archiv/2009/6/6_Toth.pdf TÓTH TAMÁS – BOROS CSILLA – ZSÉDELY ESZTER – VIRÁG GYÖRGYI – SCHMIDT JÁNOS: A magyar nagyfehér × magyar lapály és a szôke mangalica húsának táplálkozásbiológiai értéke biotartási és -takarmányozási körülmények között], atk.hu</ref>
| |||