„Manióka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, első fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
19. sor:
A 21. század elején a világon körülbelül 200 millió tonna maniókát termeltek évente, de a termelés évről évre több millió tonnával növekszik. A hektáronkénti termésátlag 11–12 tonna körüli, Ázsiában a legmagasabb (18 tonna feletti), Afrikában az átlagnál alacsonyabb. Egyetlen növény gyökérzete átlagosan 1–3 kg-ot nyom, de elérhetik akár az 5 vagy 10 kg-os tömeget is. A manióka termőterületének mintegy 50–65%-a [[Afrika|Afrikában]], 20–30%-a [[Ázsia|Ázsiában]] és 15–20%-a [[Latin-Amerika]] országaiban található.<ref name="cult"/>
A legnagyobb maniókatermelő országok [[Nigéria]], [[Brazília]], [[Thaiföld]] és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]: ezen országok a világtermelés közel felét adják. A legnagyobb termésátlagot [[India|Indiában]] érik el. A manióka legnagyobb részét saját fogyasztásra használják fel, exportra csak néhány ország termel: Thaiföld a világ összes exportált maniókájának 88%-át állítja elő. A legfőbb importőrök [[Kína]], [[Hollandia]], [[Spanyolország]] és [[Belgium]].<ref name="fao">{{hiv-web |url=ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/010/a1028s/a1028s01.pdf |cím=La yuca |kiadó=FAO |nyelv=spanyol |elérés=2014-06-25 |formátum=PDF }}{{Halott link|url=ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/010/a1028s/a1028s01.pdf |date=2018-11 }}</ref>
A manióka gyökérgumóját alapvetően négyféle célra használják: frissen (ami nem ajánlott, mert súlyos mérgezést okozhat{{forrás}}) vagy feldolgozva közvetlen emberi fogyasztásra, élelmiszeripari alapanyagként (maniókaliszt gyártásához), állati takarmányként és nem élelmiszeripari célokra is. [[Brazília|Brazíliában]] lisztjét a búzaliszthez keverik, hogy csökkentsék az ország függőségét a gabonaimporttól. A belőle kinyert keményítőt pedig főként a textil- és a papíripar hasznosítja, de előállítható belőle akár ragasztó vagy alkohol is, melyet szintén Brazíliában üzemanyagként is használnak. Afrikában levelét is előszeretettel fogyasztják, mivel az is jelentős fehérjeforrás: szárazanyag-tartalmának mintegy 18–22%-a fehérje.<ref name="sci"/>
| |||