„Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
dátumragozás |
j |
||
36. sor:
| törvényhozás = Szovjetkongresszus (1936-ig)<br>Legfelsőbb Tanács
}}[[Fájl:Order_of_Red_Banner,_Georgian_SSR,_1923.png|jobbra|bélyegkép|[[Vörös Zászló érdemrend]], Grúzia, 1923.]]
A '''Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság (Grúz SZSZK;''' {{Grúzul|საქართველოს საბჭოთა სოციალისტური რესპუბლიკა}}; {{Oroszul|Грузинская Советская Социалистическая Республика}}) a Szovjetunió egyik tagállama volt [[A Szovjetunió megalakulása|annak megalakulásától]], 1922-től [[A Szovjetunió felbomlása|a széthullásáig]], 1991-ig. Grúzia területét a Kaukázus meghódításának során 1801-ben kebelezte be az Orosz Birodalom. 1918-ban függetlenné vált [[Grúz Demokratikus Köztársaság]] néven, de 1921-ben – a Kaukázusontúl államai közül utolsóként – a Vörös Hadsereg csapatai megszállták, és kikiáltották a Grúz SZSZK-t. Ez 1922 tavaszán az [[Azerbajdzsáni SZSZK]]-val és az [[Örmény SZSZK]]-val megalakította a [[Kaukázusontúli
A Grúz SZSZK-t északról az [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság]], keletről az Azerbajdzsáni SZSZK, délről az Örmény SZSZK és [[Törökország]], nyugatról pedig a Fekete-tenger határolta.
49. sor:
A kaukázusontúli köztársaságok szovjetizálásának részeként rendezték az egymás közötti, illetve a köztük és Törökország közötti területi vitákat. Az így kialakult nemzetközi határokat e nemzetek nacionalista mozgalmai gyakran megkérdőjelezik.
Grúzia 1922. március 12-től 1936. december 5-ig a [[Kaukázusontúli Szovjet
Grúziát 1931 és 1938 között [[Lavrentyij Pavlovics Berija]] vezette a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkáraként.
64. sor:
Bár a korrupció nem volt ismeretlen a Szovjetunió más részein sem, Grúziában olyan széles körben elterjedt és annyira nyilvánvaló volt, hogy az már belpolitikai kockázatot jelentett a moszkvai hatóságok számára. [[Eduard Sevardnadze]], az 1964 és 1972 közötti grúz belügyminiszter miután hírnevet szerzett a korrupció elleni határozott fellépése révén, és moszkvai támogatással megszerezte a Grúz Kommunista Párt KB első titkári posztját, leváltva [[Vaszil Mzhavanadze|Vaszil Mzhavanadzét]]. A köztársaság vezetőjeként 1972 és 1985 között több száz korrupt hivatalnokot mozdított el, és javította a hivatalos gazdasági mutatókat.
A kommunista hatalom és a grúz nacionalizmus 1978-ban nyílt összeütközésbe került egymással, amikor az 1977-es új ("brezsnyevi) szovjet alkotmány elfogadása után a köztársaságoknak is új alkotmányt kellett elfogadniuk. Grúzia előző ("sztálini") alaptörvénye szerint a köztársaságban a grúz volt az államnyelv, az új tervezet viszont az orosz számára is megadta volna ezt a státuszt. Ez ellen utcai tüntetések robbantak ki, és a tömegnyomás hatására a Grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa 1978. április 14-én úgy döntött, hogy az új alkotmányban megőrzi az államnyelvre vonatkozó régi megfogalmazást. Ennek emlékére 1990 óta ezen a napon ünnepelik a grúz nyelv napját. Az 1978-as események következménye volt ugyanakkor az is, hogy a Grúziához tartozó [[Abház Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]] vezetése a grúz nacionalizmus erősödésétől tartva kezdeményezte a kis köztársaság átcsatolását az [[Oroszországi SZSZSZK]]-hoz. Ezt akkor elutasították, de a grúz-abház viszony a későbbiek során folyamatosan romlott, és a Szovjetunió széthullása után [[Abházia]] orosz támogatással [[de facto]] önálló állammá vált.
=== A szovjet uralom vége ===
| |||