Főmenü megnyitása

Módosítások

997 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
11 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Herculaneumi a [[Neptunus (isten)|Neptunust]] és [[Amphitrité]]t ábrázoló mozaik, amelynek egyik jellegzetessége a rendkívül ritka kék és zöld színű mozaikszemek alkalmazása. Az előkerült mozaikok többsége a nápolyi múzeumban tekinthető meg. A római kori mozaikok egy része visszafogott színvilágú, a szemcsék fehérek, barnák, vörösek. Ilyen például a [[Caracalla termái]]ból előkerült nagyméretű padlómozaik, amely négyszögletes mezőkben birkózókat, atlétákat ábrázol (a [[Vatikáni Múzeum]]ban láthatók). A gazdag emberek otthonaikat is mozaikokkal díszítették, ahol gyakori téma volt főúri szórakozás témáinak ábrázolása, mint például a [[szicília]]i Piazza Armeniánál feltárt villa (Villa del Casale) vadászatot bemutató színes padlómozaikja, vagy a híres „bikinis” mozaik, amelyen labdázó, futkározó lányok láthatók a mai bikinikre emlékeztető öltözetben.{{refhely|Villa Romana}}
 
Római kori mozaikokat [[Magyarország]]on is találtak, ilyen például [[Buda (városrész)|Budán]], az [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] egykori polgárvárosában álló (mai Meggyfa utcai) [[Hercules-villa]] egyik színes mozaikja, amelynek emblémája az íját feszítő [[Héraklész]]t, valamint feleségét, [[Déianeira|Déianeirát]] mutatja [[Nesszosz]] kentaur karjaiban [https://web.archive.org/web/20051029233045/http://www.aquincum.hu/gyujtemenyek/image/26_Herakles%20Daianera.jpg]. Igen finom mozaikszemekből állították össze, gazdag színei a [[Hellenisztikus művészet|hellenisztikus]] faliképeket idézik. Egy másik mozaikon pihenő ökölvívók láthatók,{{refhely|Dercsényi 1943|12. oldal}} egy következőn pedig [[Amor|Ámor]] szőlőfürttel kínál egy feléje közeledő tigrist. A számos figurális ábrázoláson kívül geometrikus mintájú, remek mozaikpadló [https://web.archive.org/web/20051029232407/http://www.aquincum.hu/gyujtemenyek/image/25_DSC_0010.jpg] is megtekinthető.{{refhely|Granasztói 1970|17. oldal}}{{refhely|Castiglione 1978}}
 
== Keresztény mozaikok ==
[[Szepphorisz]]ban (héberül Cippori), ami a zsidó kultúra fontos központja volt a 3–7. században, találták meg egy 6. századi zsinagóga maradványait. A padlómozaik az állatövet ábrázolja, minden állatövi jegy egy-egy zsidó hónaphoz kapcsolódik, középen pedig [[Héliosz]] ül a napszekéren. A [[Állatövi jegy|zodiákus]]-kör körüli téglalap alakú mezőkben bibliai képeket ábrázoltak. A mozaik szép példája a zsidó és a pogány vallás egymásra hatásának.{{refhely| Zippori}} Egy másik, nagyon fontos és hasonló tematikájú mozaikot találtak Bét Alfa (Beit Alpha) [[kibuc]] közelében, [[Izrael]] északi területén. A zsinagóga [[I. Justinus bizánci császár]] uralkodása idején épült, 520 körül. A háromrészes padlómozaik közepe az állatövet ábrázolja, középpontjában itt is Héliosz trónol a kocsiján, négy szárnyas nőalak jelképezi a négy évszakot, két oldalán dekoratív elemekkel (madarakkal, növényekkel) elválasztva Izsák feláldozásának jelenete, valamint a [[frigyláda]] látható.{{refhely|Beit Alpha}} A harmadik jelentős padlómozaikot Tibériásnál (Hamat-Tiberias, Tverya) találták. Ez is az állatövet ábrázolja, a tizenkettőből kilenc maradt épen. A középpontban Héliosz egyik kezében az éggömböt tartja, a másikban pedig egy ostor van. A mozaik másik két paneljén zsidó templomi tárgyakat és a két menórával közrefogott frigyládát ábrázolták [http://www.library.upenn.edu/cajs/fellows08/levine.html]. Nagyszámú héber, arám és görög felirat is található rajta.{{refhely|Hammat Tiberias NP}}
 
[[Jerikó]]ban 1936-ban találták meg az 5–8. században működő Salom al-Jiszráél-zsinagógát. Padlómozaikján a frigyláda, a [[menóra]], [[sófár]] és [[datolyapálma]]ág (lúláv), alatta a Salom al Jiszráél (Békesség Izráelen) felirat látható.{{refhely|Shalom al Israel}} A közeli Naaran-zsinagóga (nevének jelentése: fiatalság) (5–6. század) mozaikpadlózatán szintén a zodiákus-kerék, templomi tárgyak képei, valamint ''Dániel az oroszlánok közt'' kép található. A zodiákus kivételével ugyanezek láthatóak az 1969–1972 között feltárt, 4. századi Chorvat Szúszia (Hirbet Szúszijja) mozaikjain.[[Fájl:Inscription at Old Synagogue Eshtemoa.jpg|bélyegkép|balra|230px|Héber feliratos padlózat (Estemóa)]] A 4. századi, estemóai (asz-Szamú) zsinagóga mozaikját – az eddig megismertekkel ellentétben – virágos és mértani mintákkal díszítették, míg Én-gedi-zsinagóga (Ein Gedi, 3. századtól 530-ig) mozaikjának különlegessége, hogy a több panelben sorakozó zodiákus és [[ószövetség]]i zsidó nevek mellett nem szerepelnek ábrázolások [https://web.archive.org/web/20160815042736/http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Society_&_Culture%26_Culture/eingedisyn.html].
 
A [[Gázai övezet|gázai]] zsinagóga 1966-ban feltárt maradványai között egy különleges, 508–509-ben rakott mozaikpadló található, ami [[Dávid zsidó király|Dávid királyt]] ábrázolja [[Orpheusz]]ként (az azonosításban héber nyelvű felirat segített), mellette a hárfázását hallgató oroszlánkölykök, zsiráfok, zebrák és kígyók vannak. [[Bét-Seán]] (Beit She’an) közelében ástak ki 1964–1972 között egy érdekes, bizánci korból származó zsinagógát, ami tulajdonképpen egy fogadó része volt. A színes mozaikpadló külső sávját medalionok díszítik virágokkal, madarakkal, állatokkal, szőlőlugasokkal. A központi medalion egy menórát ábrázol, alatta héber betűkkel van felírva a ''salom'' (béke) szó.{{refhely|Beit Shean}}
 
[[Fájl:Cripta Güell09.jpg|bélyegkép|A Güell-kripta Barcelonában, Antoni Gaudí alkotása]]
A mozaiktechnika a 19. században éledt újjá, főleg olasz mesterek munkássága révén, akik alkotó módon használták a [[Murano|muranói]] üveggyár több tízezernyi színárnyalatát. Ők készítették a [[párizs]]i [[Louvre]] (1810) és az Operaház (1861–1874) mozaikjait, vagy a [[london]]i Albert-síremlék (1864) díszét. A műfaj a [[szecesszió]] beköszöntével terjedt el még jobban, [[Gustav Klimt]] díszítette műveivel a brüsszeli Stocklet-palotát. A Klimt-féle, végletekig dekoratív stílussal szemben más utat járt [[Barcelona|Barcelonában]] [[Antoni Gaudí]], aki építész volt, és ennek megfelelően minden művét az építészeti elképzelései alátámasztására készítette, de esetében talán helyesebb mindent átfogó egységről szólni. Mozaikjai nem ábrázolnak semmit, azokat immár nem sík felületeken helyezte el, tulajdonképpen térplasztikákat készített, amiket összetört színes csempedarabokból állított össze. Legszebb példái ennek a stílusnak a [[Güell park]]ban láthatók.{{refhely|Granasztói 1970|42. oldal}}{{refhely|Champigneulle 1978}} Sajátos, monumentális stílusban jelentkezett a mexikói mozaikművészet. [[Diego Rivera]] hatalmas méretű épületdíszeket készített mozaiktechnikával, például a [[mexikóváros]]i Teatro de los Insurgentes számára 1953-ban [https://web.archive.org/web/20090324044734/http://www.teatroinsurgentes.com.mx/principal.htm], vagy Francisco Eppens Helguera a mexikóvárosi Orvosi Egyetem számára (1957)[https://web.archive.org/web/20090408030751/http://home.att.net/~atguestartists/fehr1.html]. A modern európai művészet jeles képviselői is foglalkoztak a mozaikkal, többek között [[Gino Severini]], [[Henri Matisse]], [[Fernand Léger]] és [[Pablo Picasso]] is.
 
== Magyar mozaikművészet ==
[[Fájl:Barcsay Mozaik Miskolc.jpg|bélyegkép|Barcsay Jenő mozaikja a Miskolci Egyetemen]]
 
A magyarországi művészek is alkalmazták a mozaiktechnikát, számos templomot, középületet díszítenek alkotásaik. A technikát a nemzetközi irányzatoknak megfelelően kezdték használni hazai művészeink. A sok művész közül néhány: [[Aba-Novák Vilmos]], [[Körösfői-Kriesch Aladár]], [[Kohán György]], [[Róth Miksa]] (aki nemcsak üvegablakokat készített, hanem kevert technikájú mozaikokat is, például a [[Széchenyi gyógyfürdő|Széchenyi fürdő]] kupolamozaikját [https://web.archive.org/web/20090408090240/http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery%26nid=705%26img_id=3399]). Újítást hozott a mozaikművészetbe [[Mattioni Eszter]], aki kitalálta a „hímeskövet”, amihez nemes természetes köveket használt. Ő készítette a [[Madách Színház]] ''Halak'' című hímeskövét, a [[dunaújváros]]i Művelődési Ház homlokzati mozaikját, vagy a [[miskolc]]i Szinyei Merse Pál utcában lévő épület homlokzati díszeit. [[Barcsay Jenő]] művészetéből logikusan következett, hogy előbb-utóbb a mozaiktechnika is érdekelni kezdi. Három nagyméretű mozaikot készített: az egyik a [[Miskolci Egyetem]] Központi Könyvtárában van (1964), a másik a volt Nemzeti Színház előcsarnokában (1968), a következő a [[szentendre]]i mozaik (1970). [[Bálint Endre]] a [[Palatinus Strandfürdő|Palatinus strandra]] készített mozaikot. [[Tóth Imre (festő)|Tóth Imre]] 1983-ban készítette ''Közösen'' című, grafikai indíttatású mozaikját a [[Diósgyőri Gépgyár]] irodaházának előcsarnokába. Több mozaik alkotója [[Hegyi György]], [[Kocsis Ernő (festő)|Kocsis Ernő]] és [[Rác András]] (utóbbi reliefmozaikja: [http://www.kormendigaleria.hu/alkotas/13908/nagy.html]).
{{lásd|Falfestmények, mozaikok Miskolcon}}
 
* {{hely|Kádár 1987}} {{CitLib|szerző= Kádár Zoltán |cím= Bizánci művészet |hely= Budapest |kiadó= Corvina Kiadó |év= 1987 |isbn= 963-13-2390-0}}
* {{hely|Madaba Plateau}} {{cite web |url= http://www.jordanjubilee.com/history/mosaics.htm |title= The Mosaics of the Madaba Plateau of Jordan |accessdate= 2011-11-30 |publisher= jordanjubilee.com |archiveurl= https://web.archive.org/web/20161103213852/http://www.jordanjubilee.com/history/mosaics.htm |archivedate= 2016-11-03 }}
* {{hely|Mount Nebo}} {{cite web |url= http://www.jordanjubilee.com/visitjor/mtnebo.htm#top |title= Mount Nebo, Khirbet al Mukhayat |accessdate= 2011-11-30 |publisher= jordanjubilee.com |archiveurl= https://web.archive.org/web/20111122032337/http://www.jordanjubilee.com/visitjor/mtnebo.htm#top#top |archivedate= 2011-11-22 }}
* {{hely|Valérie Girié}} {{Hivatkozás/Epizód |cím= Mózes nyomában Transzjordániában |sorozat= Regélő kövek |stáb= Valérie Girié (rendező) |hálózat= Alpha Line |perc= 26 |nyelv= magyar}}
* {{hely|Petra Church}} {{cite web |url= http://mosaicartsource.wordpress.com/2007/01/21/petra-church-mosaic-floors-petra-jordan/ |title= Petra Church – Mosaic Floors – Petra, Jordan |accessdate= 2011-11-30 |publisher= wordpress.com}}
* {{hely|Beit Alpha}} {{cite web|url=http://www.mfa.gov.il/MFA/History/Early%20History%20-%20Archaeology/Beit%20Alpha%20-%20An%20Ancient%20Synagogue%20with%20a%20Splendid |title= Beit Alpha – An Ancient Synagogue with a Splendid Mosaic Floor |date= 2001-06-24| accessdate=2011-11-30|publisher= huji.ac.il}}
* {{hely|Hammat Tiberias NP}} {{cite web|url=http://www.frommers.com/destinations/tiberias/A36318.html |title= Hammat Tiberias National Park | accessdate=2011-11-30|publisher= frommers.com}}
* {{hely|Shalom al Israel}} {{cite web|url=http://blog.travelpod.com/travel-photo/eric/israel_1975-76/180058200/jrc18.jpg/tpod.html| title=18 Mosaic floor in the synagogue|accessdate=2011-11-30| publisher=travelpod.com}}{{Halott link|url=http://blog.travelpod.com/travel-photo/eric/israel_1975-76/180058200/jrc18.jpg/tpod.html |date=2018-11 }}
* {{hely|Beit Shean}} {{cite web|url=http://www.jewishmag.com/39mag/shean/shean.htm| title=Beit Shean, Archaeology in Israel |accessdate= 2011-11-30| publisher= jewishmag.com}}
* {{hely|Jerusalem}} {{cite web|url=http://www.sacredsites.com/middle_east/israel/jerusalem.html| title= Sacred Sites – Jerusalem| accessdate= 2011-11-30| publisher= sacredsites.com}}
* {{hely|Zahiriyya Madrasa}} {{cite web| url= http://archnet.org/library/sites/one-site.jsp?site_id=2777| title= Zahiriyya Madrasa and Mausoleum of Sultan al-Zahir Baybars| accessdate= 2011-11-30| publisher= archnet.org| archiveurl= https://web.archive.org/web/20120206094625/http://archnet.org/library/sites/one-site.jsp?site_id=2777#| archivedate= 2012-02-06}}
* {{hely|Rami Khouri 1987}} {{cite web|url= http://www.saudiaramcoworld.com/issue/198701/mosaic.country.htm| author= Rami G. Khouri|title= Mosaic Country| accessdate= 2011-11-30 |year= 1987|archiveurl= https://web.archive.org/web/20120127231744/http://www.saudiaramcoworld.com/issue/198701/mosaic.country.htm#|archivedate= 2012-01-27}}
* {{hely|Barrucand–Bednorz 2007}} {{CitLib|szerző= Marianne Barrucand |szerző2= Achim Bednorz |cím= Moorish Architecture in Andalusia |hely= |kiadó= Taschen |év= 2007 |isbn= 978-3822876343}}
* {{hely|Bray–Swanson–Farrington 1989}}{{CitLib|szerző= Warwick M. Bray |szerző2= Earl H. Swanson |szerző3= Ian S. Farrington |cím= Az Újvilág |sorozat= A múlt születése |hely= Budapest |kiadó= Helikon Kiadó |év= 1989 |isbn= 963-207-826-8}}
* {{hely|Champigneulle 1978}}{{CitLib|szerző= Champigneulle |cím= Art nouveau – Jugendstil – Szecesszió |hely= Budapest |kiadó= Corvina Kiadó |év= 1978 |isbn= 963-13-0059-5}}
* {{hely|Techniques}} {{cite web|url=http://www.thejoyofshards.co.uk/projects/techniques.shtml|title= Mosaic making techniques| accessdate=2011-11-30| publisher= thejoyofshards.co.uk}}
* {{hely|How to make…}} {{cite web| url= http://www.inspiredmosaics.co.uk/courses/mosaic-techniques.php| title= How to make a mosaic| accessdate= 2011-11-30| publisher= inspiredmosaics.co.uk| archiveurl= https://web.archive.org/web/20110809025616/http://www.inspiredmosaics.co.uk/courses/mosaic-techniques.php#| archivedate= 2011-08-09}}
 
== További információk ==
* [http://mozaik.lap.hu/ mozaik.lap.hu]
* [http://images.google.hu/images?q=mosaic&hl=hu&lr=&newwindow=1&um=1&ie=UTF-8&sa=X&oi=images&ct=title Mozaik képek a Google-n]
* [https://web.archive.org/web/20081018003511/http://www.btm.hu/hercules/tortenet.htm Herkules-villa]
* [http://www.praktikak.hu/news.php?hir_id=20 Kreatív hobbi - mozaikkészítés]. Bevezetés az otthon készíthető kézműves tárgyak készítésébe.
* [https://www.uvegmozaik.hu/menu.516.4-es_metro_bp Budapest, 4-es metró mozaikvilága]
165 309

szerkesztés