„Nattó” változatai közötti eltérés

Japánban a földműveléses gazdálkodás a kontinens hatására jelent meg a [[Dzsómon-kor]] végén. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami nehézkessé tehette a szójabab megfőzését.<ref name="納豆白書. „誰が考えたの？">{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130713084400/http://www.natto.or.jp/darega.html#|archivedate=2013-07-13}}</ref> Az előfeltevések szerint nagy az esélye annak, hogy a [[jajoi-kor]]i emberek aprított szójababot tettek bele a vízbe, hogy rövidebb legyen a főzés ideje.<ref name="納豆白書. „誰が考えたの？"/> Az akkori gödörházak páratartalma és hőmérséklete kedvező környezetet teremtett a baktériumok elszaporodásához,<ref name="納豆白書. „誰が考えたの？"/> így könnyen elképzelhető, hogy főtt szójabab került rá a szalmaszőnyegre, ami egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.<ref name="納豆白書. „誰が考えたの？"/>

Végül a 20. században egy tiszta tenyésztésből származó baktériumot felhasználva megtették az első lépést a higiénikus nattó-tenyésztés felé, és ezzel megalapozták a nattó mai stádiumát.<ref name="納豆白書. „神秘の食べ物">{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/sinpi.html|title=納豆白書. „神秘の食べ物” |language=japán|accessdate=2013-04-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130715212039/http://www.natto.or.jp/sinpi.html#|archivedate=2013-07-15}}</ref>