„Igeszemlélet és igejelleg” változatai közötti eltérés

Bussmann 1998 és Crystal 2008 [[angol nyelv]]ű nyelvészeti szótárakban az alábbi terminusok jelennek meg, mindegyik mint igeszemlélet elnevezése, egyik sem mint igejellegé, bár Bussmann 1998-ban van ''Aktionsart'' szócikk,<ref>Bussmann 1998, 36. o.</ref> és Crystal 2008 is említést tesz róla az ''Aspect'' szócikkben.<ref name="crystal"/> Figyelembe véve az [[angol nyelv]] jellegzetességeit, ezeket az igeszemléleteket főleg a példák lexikális jelentése hordozza, esetleg szövegkörnyezetükkel együtt:

 

:Az állapotszerű igék nem járnak időben való változással (''own'' ’birtokol’, ''know'' ’tud’, ''like'' ’tetszik’), a cselekvésszerűek pedig folyamatokat, tevékenységeket, aktív helyzeteket fejeznek ki: ''blossom'' ’virágzik’, ''hit'' ’üt’.<ref name="bussmann_96">Bussmann 1998, 96. o.</ref>

 

:Ezeket az angol nyelvű elnevezés-párokat gyakran szokták egyazon igeszemlélet-párra használni. Ezek időben nem behatárolt cselekvéseket, történéseket (''work'' ’dolgozik’, ''read'' ’olvas’, ''be burning'' ’ég’) helyeznek ellentétbe időben behatároltakkal: ''burn down'' ’leég’, ''have read a novel'' ’elolvasott egy regényt’.<ref name="bussmann_96"/>

 

:Ez a pár nem cselekvő által okozott állapotot vagy történést (''know'' ’tud’, ''blossom'' ’virágzik’) helyez ellentétbe cselekvéssel: ''hit'' ’üt’, ''read'' ’olvas’.<ref name="bussmann_96"/>

 

:Ez az igeszemlélet-pár a folyamatos vs. nem folyamatos alkategóriája. Ismétlődő igék például ''flutter'' ’csapkod, ide-oda röpköd’ és ''breathe'' ’lélegzik’,<ref name="bussmann_342">Bussmann 1998, 342. o.</ref> egyszeriek pedig ''sneeze'' ’tüsszent’ és ''knock'' ’koppant’.<ref>Crystal 2008, 430. o.</ref>

 

* A kezdődő (''inchoative'' vagy ''inceptive'') a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája: ''burst into flames'' ’lángba borul’, ''fall asleep'' ’elalszik’. A hirtelen kezdődőt angolul ''ingressive''-nek is nevezik.<ref name="bussmann_342"/>

* A befejező (''resultative'', ''conclusive'', ''effective'', ''finitive'' vagy ''terminative'') is a nem folyamatos igeszemlélet alkategóriája. Cselekvés végét, véghezvitelét fejezi ki: ''find'' ’megtalál’, ''kill'' ’megöl’.<ref>Bussmann 1998, 1004. o.</ref>

* Az angol ''factitive'' és ''causative'' terminusok részben a magyar műveltetőnek felelnek meg (az [[Alany (nyelvészet)|alany]] azt okozza, hogy másvalaki végezze az ige által kifejezett cselekvést: ''She makes him eat'' ’Eteti’),<ref>Crystal 2008, 70. o.</ref> de olyan igéket is minősítenek, amelyek történés (''fell'' ’ledönt’, ''melt'' ’olvaszt’) vagy minőségi változás okozását fejezik ki: ''blacken'' ’feketít’, ''redden'' ’pirosít’.<ref>Bussmann 1998, 168. o.</ref>

 

A [[közép-délszláv diarendszer]]hez tartozó [[sztenderd nyelvváltozat|sztenderd nyelvek]] grammatikái között vannak olyanok, amelyek csak igeszemléletekről szólnak, és ezek olyan alkategóriáiról, melyeket mások igejellegekként kezelnek, ez utóbbiak pedig megkülönböztetik az igeszemléletet az igejellegtől.

 

* A befejezett szemléletű igék (''svršeni'' vagy ''perfektivni glagoli'') Klajn 2005 szerint több kategóriához tartoznak:

 

Čirgić 2010 a ''završno-svršeni'' kategóriába sorol cselekvés végét kifejező igéket is: ''stići'' ’megérkezik’, ''dovršiti'' ’bevégez’.

 

 

Barić 1997 szerint egyes fentebb csak befejezetlenekként vagy csak befejezettekként bemutatott igekategóriáknak ellentétes szemléletű párjuk is van:

Az igeszemléletek kifejezője elsősorban az igekötők megléte vagy hiánya. Az igekötő általában befejezett szemléletűvé teszi az igét. Egyes befejezetlen/folyamatos vs. befejezett igepárok azonos lexikális jelentésű igékből állnak: ''ír'' vs. ''megír'', ''olvas'' vs. ''elolvas'', ''virágzik'' vs. ''kivirágzik''. Más esetekben az igekötő módosítja vagy megváltoztatja az ige lexikális jelentését, és ugyanakkor befejezetlen/folyamatos szemléletűből befejezetté teszi: ''megy'' vs. ''kimegy'', ''száll'' vs. ''leszáll''.<ref name="bokor_219"/>

 

 

 

Igékhez hozzáadott képzőkkel lehet olyan igejellegeket kifejezni, mint gyakoriság (''lép'' vs. ''lépe'''get''''', ''eszik'' vs. ''esze'''get'''''), pillanatnyiság (''kopog'' vs. ''kopp'''ant''''', ''pereg'' vs. ''per'''dül'''''),<ref>Bokor 2007, 220. o.</ref> kezdés (''hever'' vs. ''lehever'''edik''''').<ref>Cs. Nagy 2007, 309. o.</ref>

Grevisse – Goosse 2007 szemléleti segédigének tekinti a ''faire'' ’csinál, tesz’ igét műveltető igei szerkezetben (''L’opium '''fait''' dormir'' ’Az ópium altat’, ''Il '''fait''' faire ses costumes à Londres'' ’Londonban csináltatja az öltönyeit’), és a ''laisser'' ’hagy’ igét is, mely az [[Alany (nyelvészet)|alany]] passzivitását fejezi ki: ''Il '''a laissé''' battre son petit frère'' ’Hagyta, hogy megverjék a kistestvérét’.<ref name="grevisse_987"/>

 

 

Grevisse – Goosse 2007 szemléletieknek tart olyan határozószókat, mint a következő példákban találhatók, bár ezek csak kiemelik az ige lexikális jelentésével együtt hordozott igeszemléleti/igejellegi jelentést: ''Le train a surgi '''soudain''''' ’A vonat hirtelen jelent meg’, ''Il a dormi '''longtemps''''' ’Sokáig aludt’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1183. o.</ref>