„Pólay Elemér” változatai közötti eltérés

Apja gimnáziumi tanár volt, aki családjával Trianon után [[Miskolc]]ra költözött. Pólay itt végezte el a gimnáziumot és folytatott jogi tanulmányokat a [[Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar|Miskolci Jogakadémián]] [[1933]]-[[1937]] között. A jogi doktorátust [[1938]]-ban a pécsi [[Erzsébet Tudományegyetem]]en szerezte meg. Kiváló tanulmányi eredményeire tekintettel a Miskolci Jogakadémia két hónapos [[berlin]]i ösztöndíjjal jutalmazta,. aholA berlini egyetemen római jogot hallgatott. Hazatérte után joggyakorlatot folytatott, majd egy újabb ösztöndíjjal egy évre visszatért Berlinbe.

A római jog oktatásába [[1945]]-ben a miskolci jogakadémián kapcsolódott be. [[1946]]-ban [[Debreceni Egyetem|Debrecenben]] magántanári habilitációt nyert római jogtörténet c. tárgykörből. Ezt követően megbízott tanszékvezetőként Miskolcon, egyetemi tanárként pedig Debrecenben működött. [[1949]]-ben a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemre]] került, [[1985]]-ig vezette a Római Jogi Tanszéket. [[1955]] és [[1957]] között az egyetem rektorhelyettese volt. A kari oktatási bizottságot 15, a tudományos bizottságot 10 éven át vezette. [[1956]]-ban szerezte meg a kandidátusi fokozatot, az állam- és jogtudomány címet 1964-ben. [[1965]]-ben vendégelőadó volt Münsterben, Heidelbergben, Freiburgban és Kölnben. Pályafutása alatt 7 monográfiát és mintegy 140 szakmai publikációt tett közzé magyar, német, francia, angol, spanyol, lengyel és török nyelven. 31 nemzetközi kongresszuson vett részt, 1984-ben megszervezte az első magyar római joggal foglalkozó nemzetközi kongresszust. [[Brósz Róbert]]tel közösközösen írt római jogi tankönyvén generációk nevelkedtek.