„Henszlmann Imre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
|||
11. sor:
1862-ben Henszlmann Imre a székesfehérvári püspöki palota kertjében dolgozhatott ásatásokon. 1874-ben a helyi püspöki szék megüresedett, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának javaslatára elrendelte az ásatás folytatását, mely 1874. augusztus 18-tól Henszlmann vezetésével hét héten keresztül folyt tovább. A sírokban talált földi maradványokat az 1874-ben és 1882-ben előkerültekkel együtt összekeverve hat ládában tárolták, amelyek közül egynek nyoma veszett. Később az 1938. augusztus 13-án fellelt „embertani anyagot” (egybedobált, azonosítatlan uralkodói, főúri, főpapi csontokat) gyufagyári faládákban a vár hajdani vizesárkában kialakított beton tömegsírba zárták.<ref>[http://mek.oszk.hu/04000/04092/html/ Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban], mek.oszk.hu</ref>
[[1867]]-től a [[Műemlékek Országos Bizottsága|Műemlékek Országos Bizottságának]] első előadója volt.<ref name="plex"/> [[1873]]-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az ''[[
Henszlmann Imre kezdeményezte az egykori kassai [[Kelet-szlovákiai Múzeum|Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum]] létrehozását, aminek utódja ma Kelet-Szlovákia legnagyobb és legfontosabb múzeuma.
| |||