Főmenü megnyitása

Módosítások

26 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
a
→‎Története: Hivatkozások javítása: Arch. Ért. → Arch. Ért. (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
A [[kiegyezés]] után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] és [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] ''(„Sisi”)'' volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]]nak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.
 
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, [[1884]]-ben pedig [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközség]] lett. [[1911]] óta Gödöllőt [[HÉV]]-vonal is összeköti [[Budapest]]tel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak [[Kaffka László]] államtitkár birtokán.<ref>[[Supka Géza]] 1911: Honfoglaláskori leletről Gödöllőn. [[Archaeologiai Értesítő|Arch. Ért.]] XXXI, 180-182.</ref>
 
Az [[első világháború]] végén [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] itt értesült az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] összeomlásáról. [[1919]]-ben [[Stromfeld Aurél]] – a [[Tanácsköztársaság]] [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]]ének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] rezidenciája. [[1933]]-ban a város adott otthont a fiú [[cserkészet|cserkész]]ek világtalálkozójának, a [[dzsembori]]nak.
35 062

szerkesztés