A reformkor azta kurva első szakaszának legmeghatározóbb személyisége gróf [[Széchenyi István]] volt. Az arisztokrata származású Széchenyi életének kezdeti, bohém időszaka után megcsömörlött arisztokrata társainak hedonista gondolkodásmódjától, s nagy lendülettel vetette bele magát az ország modernizálásának folyamatába. Angliai utazásai során szerzett tapasztalatai meghatározóak voltak későbbi tevékenységében. Az [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|1825–1827-es első reformországgyűlésen]] birtokai egyéves jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy, a magyar nyelvet felkaroló szervezet, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] megalapítására. Személyes tapasztalatai alapján világosan felismerte, hogy a feudális maradványok, például a nemesi birtok elidegeníthetetlensége a legfőbb gátjai a modernizációnak, ezek felszámolására 1830-as [[Hitel (Széchenyi István)|Hitel]] című munkájában összefüggő reformprogramot adott. A rendkívül népszerű könyvet leghevesebben [[Dessewffy József]] támadta a ''Hitel című munka taglalatja'' 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a ''Világ'' elnevezésű munkájában válaszolt. 1831-ben a Felvidéken parasztfelkelés tört ki, amely arra késztette Széchenyit, hogy reformprogramját sűrítve tárja a nyilvánosság elé ''Stádium'' című könyvében. Programjának pontjai:
