„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
47. sor:
Az '''Osztrák–Magyar Monarchia''' (vagy '''Ausztria-Magyarország,''' {{ny-de|Österreichische-Ungarische Monarchie}} vagy ''Österreich-Ungarn)'' [[1867]] és [[1918]] között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]].<ref>[http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/ Első Katonai Felmérés (1763-1787)], mapire.eu</ref> Két fele a [[Magyar Királyság]] és az [[Osztrák Császárság]] volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai ([[kiegyezés]]) közepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”<ref>Adam Kozuchowski: The Afterlife of Austria-Hungary: The Image of the Habsburg Monarchy in Interwar Europe. Pitt Series in Russian and East European Studies -PAGE: 83, Publisher: University of Pittsburgh Press (2013), {{ISBN|9780822979173}}</ref> Az erről szóló törvényt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette.
A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a [[német nyelv]]ű osztrákokon és a [[magyarok]]on kívül a fontosabbak a különböző [[szláv népek]] ([[lengyelek]], [[ukránok]], [[csehek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[horvátok]], [[szerbek]], [[bosnyákok]]), a [[románok]] és az [[olaszok]] voltak. A Magyar Királyság [[államszerkezet]]e modern történelmi fejlődése és a 19. században követett modellje alapján Angliához (később Egyesült Királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz ún. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország), amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban [[Ausztria|Ausztriában]] a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), [[Magyarország]] nyugat-európai típusú unitárius, azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a magyar parlamentbe. Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi
Az Osztrák–Magyar Monarchia {{szám|621538|km2}}-es területével<ref>"Austria-Hungary" article in the Encyclopædia Britannica, 11th ed. 1911.</ref> Európa második legnagyobb méretű állama Oroszország után, 51 milliós népességét tekintve<ref>1910-es cenzus Ausztriában és Magyarországon</ref> pedig Európa harmadik legnépesebb állama volt az Orosz Birodalom és a Német Császárság után.
| |||