„Szín” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.195.121 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
19 forrás archiválása és 3 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
22. sor:
Irodalmi hivatkozások:<ref name="Bibliography">{{Cite web|url=http://www.colormatters.com/color-resources/bibliography|title=Bibliography|accessdate=2013-11-26|publisher=Color matters|author=L. Morton}}</ref> (angol)
Magyar szabvány:<ref name="Msz 9620">{{Cite web|url=http://vision.vein.hu/~schanda/CIE-ILV-MSz9620/20120201/9620_1.pdf|title=Fénytechnikai terminológia|accessdate=2013-11-26|publisher=Pannon Egyetem|work=Schanda János|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202225220/http://vision.vein.hu/~schanda/CIE-ILV-MSz9620/20120201/9620_1.pdf#|archivedate=2013-12-02}} Schanda professzor halála után szerverét a veszprémi egyetem felszámolta</ref> (12 szabványlap első lapja, kiegészítésekkel)
== A színek jellemzői ==
90. sor:
=== Színek rendszerezése ===
A történelemben több ízben alkottak már színrendszereket. A színeket kezdetben csak megnevezésük azonosította: ásványi, állati, vagy növényi származék. Az alább felsorolt rendszerek jelenleg is használatosak; kereskedelmi, vagy műszaki alkalmazásokban. A színek történetiségét José Luis Caivano dolgozta fel a Buenos Aires-i egyetemen<ref>{{cite web |url=
*[[Munsell-skála|Munsell színminta atlasz]] A színminta atlasz végén külön táblázatot találunk az akromatikus színek számára (fehértől a feketéig)
*NCS (Natural Colour System)<ref>{{cite book|last=Bergström|first=Berit|title=Colour Choices - A Pracitioner's Guide to Colour Scheming and Design|publisher=The Scandinavian Colour Institute AB|year=2008}}Az NCS tankönyv</ref> Anders Hård (a rendszer alkotój)<ref>{{cite journal|title=NCS - Natural Color System: A Swedish Standard for Color Notation|first= Anders|last=Hård| coauthors= Lars Sivik|journal= Color Research and Application|year(1981|month=6}}</ref>
*Pantone<ref>{{cite web |url=
*[[DIN]] (Deutsche Institut für Normung)<ref>{{cite web |url= http://www.fnf.din.de/cmd?contextid=fnf&bcrumblevel=1&subcommitteeid=54738895&level=tpl-untergremium-home&committeeid=54738895&languageid=en |title=NA 025 Colour Standards Committee |first= |last= |work=fnf.din.de |year=2011 |accessdate=6 November 2011}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.farbe.com/din01.htm |title=DIN-6124 Farbsättigung |first= |last= |work=farbe.com |year=2003 |accessdate=6 November 2011}}Farbsystem nach Richter</ref> A CIE színmérő rendszer szabványszáma: DIN 5033.<ref>{{cite web |url= http://www.kern-gmbh.de/index.html?/kunststoff/service/lackierung/ral.htm |title=Technische Kunststoffteile und Halbzeuge |first= |last= |work=kern-gmbh.de |year=2011 |accessdate=15 November 2011}} Eurocolor összehasonlító táblázat</ref> DIN6164 szerinti TSD rendszer:
:T Bunt'''T'''on 1–24,99 színezet
100. sor:
*RAL Farben<ref>{{cite web |url= http://www.ral-farben.de/ |title=RAL – Farben machen den Unterschied | RAL-Farben.de |first= |last= |work=ral-farben.de |year=2011 |accessdate=6 November 2011}} [http://www.korrosionsschutzshop.de/cms/lack-farbe/ral-farben-und-din-normen Példák: a korrózióvédelem szabványai hivatkoznak a RAL színtáblázatokra]</ref> Német szabványokba beágyazva. RAL 1000–RAL 9022 (RAL Classic), RAL 000 15 00–360 92 05 (RAL Design), RAL 110-1–RAL 870-M (RAL Effect)
*BS (British Standard) BS381C, BS2660, BS5251, BS4800
*COLOROID színatlasz<ref>{{cite web |url=
*OSA (Optical Society of America) színminta atlasz ismertetője (megtekinthető belőle egy lap képe)<ref>{{cite web |url= http://www.fis.unipr.it/home/fernando.fermi/software_colorimetria/Teo-OSA%20Atlas.html |title=OSA Atlas |first= |last= |work=fis.unipr.it |year=2006 |accessdate=9 November 2011}} Információ a Parmai Egyetem Fizika Tanszékéről</ref>
*RHS színlista (Royal Horticultural Society)<ref>{{cite web
*UCL (Universal Color Language)<ref>{{cite web |url=
*Радуга (Szivárvány)<ref>{{cite web|url=http://garezka.narod.ru/material/lab/specpredmeti/labcvet.doc|title=Лабораторные работы по курсу «Теория цвета и цветовоспроизведения»|last=Яковлев Михаил Кузьмич}} Etalonokon alapuló színgyűjtemény</ref>
Kémiai csoportok szerint rendezett, igen fontos gyűjtemény a [[Colour Index International]].<ref>{{cite web |url= http://www.colour-index.org/ |title=Colour Index International |first= |last= |work=colour-index.org |year=2011 |accessdate=6 November 2011}}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.dyespigments.com/colour-index.html |title=Colour Index, CI Number, Colour Index Number, Features of the Colour Index |first= |last= |work=dyespigments.com |year=2011|accessdate=6 November 2011}}</ref> Ennek célkitűzése összegyűjteni a szabadalmi oltalom alatt álló színezékeket (festékeket és pigmenteket egyaránt).
Az élelmiszeradalékok európai rendszere az E-100 és E-181 között sorolja fel az [[E-számok#E100-e200|élelmiszerszínezékeket]]. Az Európai Közösség másik dokumentuma az EINECS,<ref>{{cite web |url=
Önálló japán színgyűjteményt találunk ''Toyo Color Finder Color Guide'' néven<ref>{{cite web |url= http://www.uvprocess.com/product.asp?code=GRAPHIC++Q |title=TOYO COLOR FINDER COLOR GUIDE |first= |last= |work=uvprocess.com |year=2011 |accessdate=7 November 2011}}</ref>
Az Egyesült Államok kormányzati és honvédelmi célokra önálló színszabványt bocsátott ki.<ref>{{cite web |url=
A CMYK alapokon tervezett<ref>{{cite web |url= http://www.hks-farben.de/ |title=HKS Colours - Home |first= |last= |work=hks-farben.de |year=2011|accessdate=7 November 2011}}</ref> digitális színatlaszt Németországban dolgozták ki<ref>{{cite web |url= http://www.colouratlas.com/ |title=DIGITALER FARBATLAS 4.0 - Farbvergleiche und Farbharmonien |first= |last= |work=colouratlas.com |year=2011 |accessdate=7 November 2011}}</ref>
211. sor:
=== Színek funkciója ===
[[Biztonsági szín- és alakjelek]]: grafikus szimbólumok ISO 7010:2003, illetve ISO 3864,<ref>{{cite web |url= http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=31020 |title=ISO 3864-2:2004 - Graphical symbols -- Safety colours and safety signs -- Part 2: Design principles for product safety labels |first= |last= |work=iso.org |year=2011 |accessdate=30 November 2011}}</ref> színek MSZ 17066:1985,<ref>{{cite web
[[Országos tűzvédelmi szabályzat]]<ref>{{cite web |url= http://www.piroprev.hu/jog/OTSZ-20080222-reszlet-teljes-biztonsagi_jelek.pdf |title=9/2008 (II. 22) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Biztonsági jelekre vonatkozó részletek |first= |last=Krizsanits |work=piroprev.hu |year=2009 |accessdate=29 November 2011}}</ref>
323. sor:
Különbséget kell tenni a '''retinális [[tetrakromázia]]''' és a '''funkcionális tetrakromázia''' között. Az előbbiben négyféle színészlelő [[Receptor (érzékelés)|receptor]] van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket.
A [[nő]]k fele, de a [[férfi]]ak kis százaléka retinális tetrakromát.<ref name=Jameson/> Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta (közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny) génjéből. Ez a gén az [[X-kromoszóma|X-kromoszómán]] helyezkedik el, ami különbséget okoz a nemek arányában.<ref name=Jameson/> Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok.<ref name=Jameson>{{cite journal |author=Jameson, K. A., Highnote, S. M., & Wasserman, L. M. |year=2001 |title=Richer color experience in observers with multiple photopigment opsin genes. |
=== Szinesztézia ===
381. sor:
== További információ ==
* [https://web.archive.org/web/20080308013725/http://sicyt.fadu.uba.ar/ingles/index.php Bibliográfiai adatbázis a színelméletről], [[Buenos Aires University]]
* [https://web.archive.org/web/20080915220723/http://poynterextra.org/cp/colorproject/color.html Szín, kontraszt és dimenzió a News Designban]
* Color szócikk a Barry Maund-féle Stanford Encyclopedia of Philosophyból
* [https://web.archive.org/web/20070403075656/http://www.physicstoday.org/vol-55/iss-7/p43.html Goethe és Newton színelméletének összehasonlító elemzése]
* [http://www.gutenberg-e.org/lowengard/index.html The Creation of Color in Eighteenth-Century Europe]
* [http://webexhibits.org/causesofcolor/ Miért színesek a dolgok?]
399. sor:
* [http://www.lelkititkaink.hu/szin_szimbolum.html Színek mint szimbólumok]
* [http://optika.lap.hu/ Optika.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20081206074004/http://szinek.teleoldal.hu/ A színekről általában]
* [http://szin.lap.hu/ Szín.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{színelméleti alapfogalmak}}
|