„Központi idegrendszer” változatai közötti eltérés

 

Deep Metazoan Phylogeny (2012)</ref>

 

== Ízeltlábúak központi idegrendszere ==

 

A szelvényezettség mértéke és tagoltsága eltérő lehet a különböző rendeknél, láthatóan a ''thorax'' és ''abdomen'' jól elkülönültek. Az agy a feji részben helyeződik (dorsalisan) és három pár dúc alkotja, amely közvetlenül a szemet innerválja. A deuterocerebrum az ''antennae'' beidegzését látja el többek közt, a ''tritocerebrum'' az első két rész közti kommunikációban alapvető. A ventrális idegdúc számos állatcsoportban láncszerűen összenyomott dúcok összességéből áll, amelyek a mozgásszervrendszer komponenseivel állnak kapcsolatban. A ''ggl. thoracica'' a végtagok és a szárnyak mozgatásában vesz részt. A szenzorikus jelek, amelyet egy adott szelvény érző receptorai vesznek fel, a legközelebbi idegdúcba jutnak. A [[rákok]] rendjében a hasdúclánc észrevehetően megrövidül és gyakran fuzionál. A skorpiók illetve a sáskák csoportjában az abdominalis idegdúcok jól szeparáltak, azonban az elülső részeken összenyomódnak és ún. ''syngangliont'' képeznek. A [[pókok]] központi idegrendszere erősen összenyomott, az agyi, a törzsi és az abdominalis syngangliont hoznak létre.

 

== A halak központi idegrendszere ==

==== Hallás ====

Hangok és hallással kapcsolatos jelek érzékelése halaknál nagyobb távolságból lehetséges, összehasonlítva az elektromos jelek percepciójával. Az érzékelési frekvencia mintegy 3000 Hz–ig terjedhet. A ''Carassius'' esetében szintetikus és [[Analóg elektromechanikus műszerek|analóg]] jelek érzékelését is megfigyelték, s mivel eléggé egyedi a jelenség, korábban úgy gondolták, hogy az emlősökéhez hasonlóan egyedülálló. A perifériális hallószervek a [[belső fül]] helyzetérző szervei.

 

== A madarak központi idegrendszere ==

 

=== A szem és a fejmozgás ===