„Kálvinizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
5. sor:
</blockquote>
[[File:ReformationsdenkmalGenf1.jpg|250px|bélyeg|[[Reformáció fala]] [[Genf]]ben; balról jobbra: [[Guillaume Farel]], [[Kálvin János]], [[Béza Tódor]] és [[John Knox]]]]
A '''kálvinizmus''' (más néven '''református hit''' vagy '''kegyelem tana''') a reformációt elindító lutheri [[protestantizmus|protestáns]] irányzatból kiinduló genfi ébredés fővonalának [[teológia]]i rendszere, amely [[Kálvin János]] és más [[:Kategória:Reformátorok|reformátorok]] [[Kereszténység|keresztyén]]<ref group=megj.>a kálvinista szóhasználat a keresztyén kifejezést használja</ref> tanításai mentén állt összefüggő hitrendszerré, amelyben harmonizációként a [[Biblia]] kizárólagosságát
A kálvinisták a [[reformáció]]nak az a csoportja, amely elszakadt a [[római katolikus egyház]]tól, de többek között az [[úrvacsora|úrvacsorát]] és a [[regulatív princípium|helyes istentiszteletet]] illető nézetkülönbségük volt a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]]okkal.<ref>{{cite book |last=Schaff |first=Philip |title=New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religious Knowledge |chapter=Protestantism |pages=297–299 |volume=IX |chapter-url=http://www.ccel.org/ccel/schaff/encyc09.protestantism.html#protestantism-p89.1}}</ref><ref name=muller>{{cite book |last=Muller |first=Richard A.|title=Dictionary of Latin and Greek Theological Terms: Drawn Principally from Protestant Scholastic Theology |year=2006|publisher=Baker Book House|isbn=978-0801020643|pages=320–321|edition=1st}}</ref> A ''kálvinizmus'' fogalma félrevezető lehet, mert mindig is egy tágabb teológiai rendszert jelölt, inkább széleskörű behatással alakult ki, mint egy alapítótól.
29. sor:
A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító [[Luther Márton|lutheri]] irányzatból indult ki, majd több újító [[Reformáció|reformátor]] hatása alatt formálódott (például [[Ulrich Zwingli]]), akik között [[Kálvin János|Jean Calvin]] (magyarosan ''Kálvin János'', [[1509]]-[[1564]]), a [[jogász]] végzettségű [[franciák|francia]] reformátor végül kiemelkedővé vált. [[1536]]-ban kiadta ''A keresztény vallás tanítása'' című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a [[református egyházak]]hoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét addig különböző [[Teológia|teológus]]ok hangoztatták, s az [[1618]]-[[1619|19]]-es [[dorti zsinat]]on foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.
Kálvin követőinek vallási fegyelme, a világosan megfogalmazott hitvallás, valamint a prédikátorok szorgalmas tevékenysége elősegítette a kálvinizmus gyors terjedését. Svájcban, Németalföldön, Skóciában és (az akkori) Magyarországon terjedt el a református vallás maradandóan, de nagy hatást gyakorolt Franciaországra
Észak-Amerikába a 17-18. század folyamán betelepülő hugenották, hollandok, skótok és az angol [[puritánok]] vitték a kálvinista hitet, amely mélyen gyökeret vert az amerikai protestantizmusban, jóllehet később az új keletű protestáns egyházak
Latin-Amerikában a protestantizmus nem tudott jelentős hatást gyakorolni a bennszülött lakosságra. Bár létrejött néhány református egyház, de főleg az [[új vallási mozgalmak]] jellemzőek a latin-amerikai protestantizmusra.
| |||