„Tyrannosauridae” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
9 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
49. sor:
A tyrannosauridák [[koponya|koponyája]] a teljes leletek alapján elég jól ismert, kivéve az
''Alioramust'' melynek csak a koponyatöredékei kerültek elő.<ref>{{cite_book|last=Currie|first=Philip J.|year=2000|chapter=Theropods from the Cretaceous of Mongolia|title=The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia|location=Cambridge|publisher=Cambridge University Press|pages=434–455|isbn=978-0521545822}}</ref> A ''Tyrannosaurus'', a ''Tarbosaurus'' és a ''Daspletosaurus'' koponyájának hossza meghaladta az 1 métert.<ref name="russell1970"/> A legnagyobb felfedezett ''Tyrannosaurus'' koponya hosszirányban eléri az 1,52 métert.<ref name=SueFMNH>{{cite web |author=<!--none given--> |title=Sue Fact Sheet |work=Sue at the Field Museum |publisher=Field Museum of Natural History |url=https://www.fieldmuseum.org/sites/default/files/Sue%20Fact%20Sheet.pdf |accessdate= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160818213556/https://www.fieldmuseum.org/sites/default/files/Sue%20Fact%20Sheet.pdf# |archivedate=2016-08-18 }}</ref> A felnőtt tyrannosauridáknak magas, nehéz koponyájuk volt, melynek több csontja is összeforrt és megerősödött. Ezzel egyidőben a csontok belsejében üregek alakultak ki, e csontok között pedig nyílások (''fenestrae''-k) jelentek meg a tömeg csökkentése érdekében. A tyrannosauridák koponyájának több jellemzője is megtalálható a közvetlen őseiknél, beleértve a magas [[os incisivum|premaxillát]] és az összeforrt [[orrcsont]]ot.<ref name=holtz2004/>
[[Fájl:Tyrannosauridaescale.png|bélyegkép|250px|balra|A tyrannosauridák és az ember méretének összehasonlítása]]
71. sor:
A Tyrannosauridae a rangokon alapuló [[Rendszertan (biológia)|Linné-i osztályozás]] szerint egy család, amely a Theropoda [[rend (rendszertan)|alrendben]] található [[Tyrannosauroidea]] öregcsaládon belül helyezkedik el. A [[filogenetikus rendszertan|filogenetikus osztályozás]] gerinces őslénytanban való megjelenése óta a Tyrannosauridae számos egyértelmű definíciót kapott. Az eredeti 1998-ból, Paul Sereno-tól származik, és valamennyi olyan tyrannosauroideát tartalmazza, amely közelebb áll a ''Tyrannosaurushoz'', mint az ''[[Alectrosaurus]]hoz'', az ''[[Aublysodon]]hoz'' vagy a ''[[Nanotyrannus]]hoz''.<ref name=sereno1998>{{cite journal|last=Sereno|first=Paul C.|year=1998|title=A rationale for phylogenetic definitions, with application to the higher-level taxonomy of Dinosauria|journal=Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie Abhandlungen|volume=210|pages=41–83|language=német}}</ref> A ''Nanotyrannust'' azonban gyakran a ''Tyrannosaurus rex'' fiatal egyedének, az ''Aublysodont'' pedig rendszerint ''nomen dubiumnak'' tekintik, ami nem használható egy [[klád]] definiálására.<ref name=holtz2004/> A definíciók azóta jóval megalapozottabb nemeken alapulnak.
Christopher Brochu 2003-ban megpróbálta belefoglalni a definícióba az ''Albertosaurust'', az ''Alectrosaurust'', az ''Alioramust'', a ''Daspletosaurust'', a ''Gorgosaurust'', a ''Tarbosaurust'' és a ''Tyrannosaurust''.<ref name=brochu2003>{{cite journal|last=Brochu|first=Christopher R.|year=2003|title=Osteology of ''Tyrannosaurus rex'': insights from a nearly complete skeleton and high-resolution computed tomographic analysis of the skull|journal=Society of Vertebrate Paleontology Memoirs|volume=7|pages=1–138|doi=10.2307/3889334}}</ref> Holtz 2004-ben ehhez hasonlóan újradefiniálta a családot, kihagyva az ''Alioramust'' és az ''Alectrosaurust'', melyeket az elemzése alapján nem tudott biztosan elhelyezni. Azonban ugyanebben a cikkben Holtz egy teljesen más definíciót is megjelentetett, ami szerint ide tartozik az összes olyan theropoda, amely közelebbi rokonságban áll a ''Tyrannosaurusszal'', mint az ''[[Eotyrannus]]szal''.<ref name=holtz2004/> A legújabb definíció 2005-ből, Sereno-tól származik, aki a Tyrannosauridae-t olyan kládként definiálta, amibe legalább az ''Albertosaurus'', a ''Gorgosaurus'' és a ''Tyrannosaurus'' beletartozik.<ref name=sereno2005>{{cite web|url=http://www.taxonsearch.org/dev/file_home.php|title=Stem Archosauria—TaxonSearch|accessdate=20090529|last=Sereno|first=Paul C.|date=2005-11-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070219102659/http://www.taxonsearch.org/dev/file_home.php#|archivedate=2007-02-19}}</ref>
=== Osztályozás ===
239. sor:
|A ''T. rex'' jobb lábának csontváza.
|}
1993-ban [[Jack Horner]] és Don Lessem kijelentették, hogy a ''Tyrannosaurus'' túl lassú volt, és valószínűleg egyáltalán nem volt képes a futásra (azaz a lépések között nem volt levegőben töltött fázis).<ref name=hornerlessem1993>{{cite book|first=John R.|last=Horner|coauthors=Lessem, Don|title=The complete T. rex|publisher=Simon & Schuster|location=New York City|year=1993|pages=|isbn=0-671-74185-3}}</ref> Azonban Holtz (1998-ban) megállapította, hogy a tyrannosauridák és közeli rokonaik a leggyorsabb nagy méretű theropodák voltak.<ref name=Holtz1998TaxonomyCoelurosauria>{{cite journal|first=Thomas R.|last=Holtz|title=Phylogenetic taxonomy of the Coelurosauria (Dinosauria; Theropoda)|journal=Journal of Paleontology|date=1996-05-01|volume=70|issue=3|pages=536–538|url=http://jpaleontol.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/70/3/536|accessdate=20090529}}</ref> Christiansen (1998-as) becslése alapján a ''Tyrannosaurus'' lábcsontjai nem voltak sokkal erősebbek az elefánténál, ami relatív módon lekorlátozza a csúcssebességet és megakadályozza a futást (nincs levegőben töltött fázis), ebből arra következtetett, hogy e dinoszaurusz maximális sebessége 11 m/s körül lehetett, ami nagyjából egy futó ember sebességének felel meg.<ref name=Christiansen1998Strength>{{cite journal|author=Christiansen, P.|title=Strength indicator values of theropod long bones, with comments on limb proportions and cursorial potential|journal=Gaia|year=1998|volume=15|pages=241–255|issn=0871-5424|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/19.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060111033701/http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/19.pdf|archivedate=2006-01-11}}</ref> Farlow és kollégái (1995-ben) kijelentették, hogy egy 6–8 tonnás ''Tyrannosaurus'' súlyos vagy talán végzetes sérülést is elszenvedhetett, ha túl gyors mozgás közben elesett, mivel a felsőtestét 6 ''g''-s lassulás (a [[nehézségi gyorsulás]] hatszorosa, körülbelül 60 m/s²) érte a földnek való ütközéskor, és a méreteihez képest apró karjai nem lettek volna alkalmasak a becsapódás erejének csökkentésére.<ref name=farlowetal1995>{{cite journal|last=Farlow|first=James O.|coauthors=Smith, Matthew B.; & Robinson, John M.|year=1995|title=Body mass, bone "strength indicator", and cursorial potential of ''Tyrannosaurus rex''|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=15|issue=4|pages=713–725|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/15-713-725.cfm|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081023063102/http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/15-713-725.cfm#|archivedate=2008-10-23}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.newscientist.com/article/mg14819982.600-the-bigger-they-come-the-harder-they-fall.html|title=The bigger they come, the harder they fall|date=1995-10-07|pages=18|accessdate=20090529}}</ref> Azonban a [[zsiráf]]okról ismert, hogy képesek akár 50 [[A sebesség mértékegységei|km/h]]-s sebességgel is galoppozni, annak ellenére, hogy ezzel lábtörést vagy ennél súlyosabb sérülést kockáztatnak, ami még egy olyan „biztonságos” környezetben is végzetes lehet, mint egy [[állatkert]].<ref>{{cite web|url=http://www.wildlifesafari.info/giraffe.html|publisher=WildlifeSafari.info|title=Giraffe|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100612080401/http://www.wildlifesafari.info/giraffe.html#|archivedate=2010-06-12}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.zoo.org/zoo_info/history/chapters/history4.html|title=The History of Woodland Park Zoo - Chapter 4|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070602141617/http://www.zoo.org/zoo_info/history/chapters/history4.html#|archivedate=2007-06-02}}</ref> Így elképzelhető, hogy szükség esetén a ''Tyrannosaurus'' is gyorsan mozgott, vállalva az ezzel járó veszélyt; ennek lehetőségét az ''[[Allosaurus]]'' esetében is megvizsgálták.<ref name=Alexander2006DinoBioMechanics>{{cite journal|author=Alexander, R.M.|title=Dinosaur biomechanics|journal=Proc Biol Sci.|date=August 7, 2006|volume=273|issue=1596|pages=1849–1855|doi=10.1098/rspb.2006.3532|publisher=The Royal Society|pmid=16822743|url=http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=1634776|accessdate=20090529}}</ref><ref name=Hanna2002MultipleInjuriesBigAl>{{cite journal|last=Hanna|first=Rebecca R.|year=2002|title=Multiple injury and infection in a sub-adult theropod dinosaur ''(Allosaurus fragilis)'' with comparisons to allosaur pathology in the Cleveland-Lloyd dinosaur quarry collection|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=22|issue=1|pages=76–90|doi=10.1671/0272-4634(2002)022[0076:MIAIIA]2.0.CO;2}} – a „Nagy Al” néven ismert ''[[Allosaurus]]'' sérüléseinek felsorolása, melyek közül legalább egy, egy esésnek tudható be.</ref> A ''Tyrannosaurus'' mozgásával kapcsolatos legújabb vizsgálat nem szűkítette le jobban a sebességet a 17-től 40 km/h-ig terjedő sétára illetve lassú vagy mérsékelt tempójú futásra.<ref name=hutchinson2004/><ref name=HutchinsonGarcia2002TrexSlow>{{cite journal|authors=Hutchinson, J. R. and Garcia, M.|date=2002-02-28|title=''Tyrannosaurus'' was not a fast runner|journal=Nature|volume=415|pages=1018–1021|doi=10.1038/4151018a|author=Hutchinson, John R.|url=http://www.nature.com/nature/journal/v415/n6875/full/4151018a.html|accessdate=20090529}} Összegzés az alábbi cikkben: {{cite web|url=http://www.sciencenews.org/articles/20020302/fob1.asp|title=No Olympian: Analysis hints ''T. rex'' ran slowly, if at all|accessdate=20090529}}</ref> Egy 2007-es sebességteszt, melyet egyenesen a fosszíliákból vett adatokon alapuló számítógépes modellek felhasználásával készítettek, 8 m/s-os (28,8 km/h-s) csúcssebességet állapított meg.<ref name=SellersManning2007ProcRSocB>{{cite journal|title=Estimating dinosaur maximum running speeds using evolutionary robotics|journal=Proc. R. Soc. B|doi=10.1098/rspb.2007.0846|publisher=The Royal Society|month=07|year=2007|author=Sellers, W.I., and Manning, P.L.|volume=274|pages=2711|url=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/274/1626/2711.full.pdf+html|format=PDF|accessdate=20090529}} Ez feltehetően az alábbi cikk korai változata: {{cite journal|last=Sellers|first=W. I.|coauthors=, Manning, P.L., Crompton, R.H. and Codd, J.R.,|year=2007|title=Exploring elastic energy storage effects in bipedal locomotion using evolutionary robotics|journal=Journal of Biomechanics}}</ref><ref>{{cite web|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/6956867.stm|author=Liz Seward|title=T. rex 'would outrun footballer'|date=2007-08-21|accessdate=20090529}} A cikk idézetet tartalmaz a University of Manchester kutatója, Dr. Bill Sellers közreműködésével a ''Proceedings of the Royal Society B'' című folyóiratban megjelent egyik cikkből.</ref>
=== Tollak ===
{{Lásdmég|Tollas dinoszauruszok}}
A [[kína]]i Yixian (Jihszien) Formáció és több más, Liaoning tartománybeli geológiai képződmény területén talált kora kréta időszaki coelurosaurusok közül számos példány hosszú fehérjerostokkal együtt őrződött meg.<ref name=zhouetal2003>{{cite journal|last=Zhou Zhonghe|coauthors=Barrett, Paul M.; & Hilton, Jason.|year=2003|title=An exceptionally preserved Lower Cretaceous ecosystem|journal=Nature|volume=421|issue=6925|pages=807–814|doi=10.1038/nature01420}}</ref> Ezek a rendszerint „prototollakként” azonosított rostok [[homológia (biológia)|homológok]] a madarak és a röpképtelen theropodák tollaival,<ref name=chenetal1998>{{cite journal|last=Chen Peiji|coauthors=Dong Zhiming; & Zhen Shuonan.|year=1998|title=An exceptionally well-preserved theropod dinosaur from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=391|issue=6663|pages=147–152|doi=10.1038/34356}}</ref><ref name=xuetal2003>{{cite journal|last=Xu|first=Xing|coauthors=Zhou Zhonghe & Prum, Richard A.|year=2003|title=Branched integumental structures in Sinornithosaurus and the origin of feathers|journal=Nature|volume=410|issue=6825|pages=200–204|doi=10.1038/35065589}}</ref> azonban más elképzelések is léteznek velük kapcsolatban.<ref name=linghamsoliaretal2007>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=Theagarten|coauthors=Feduccia, Alan & Wang, Xiaolin|year=2007|title=A new Chinese specimen indicates that ‘protofeathers’ in the Early Cretaceous theropod dinosaur Sinosauropteryx are degraded collagen fibres|journal=Proceedings of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences|volume=270|issue=1620|pages=1823–1829|doi=10.1098/rspb.2007.0352}}</ref> A tyrannosauroideák közül a 2004-ben leírt ''Dilong'' volt az első, amely „prototollakat” viselt. A ''Dilong'' modern madarak pehelytollaihoz hasonló „prototollaihoz” ugyan ágak tartoztak, de nem voltak kontúrtollak, és feltehetően csak hőszigetelésre szolgáltak.<ref name=xuetal2004/> A feltételezés szerint a tyrannosauridáknak is voltak prototollaik, azonban a kanadai és [[mongólia]]i felnőtt állatoktól származó ritka bőrlenyomatokon más dinoszauruszokéhoz hasonló kavicsformájú pikkelyek fedezhetők fel.<ref>{{cite web|url=http://www.dinosauria.com/jdp/trex/skin.htm|title=Tyrannosaur Skin Impression Found In Alberta|author=D. Tanke|publisher=Dinosauria.com|date=1996-03-25|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080907235920/http://www.dinosauria.com/jdp/trex/skin.htm#|archivedate=2008-09-07}}</ref>
Bár lehetséges, hogy voltak a test egyes részein prototollak, melyek nem őrződtek meg, a hőszigetelés hiánya egyezést mutat az olyan ma élő több tonnás emlősökkel, mint az [[elefántfélék]], a [[vízilófélék]] és az [[orrszarvúfélék]]. Ahogy egy tárgy mérete növekszik, a csökkenő testfelület-tömeg aránya folytán nő a hőmegtartó képessége is. Mivel a nagy méretű állatok meleg égövi területeken fejlődtek ki, illetve terjedtek el, a szőr- vagy tolltakaró által biztosított hőszigetelés hátrányt kezdett jelenteni, ugyanis a testből távozó hő megtartása miatt az állat túlhevülhetett. A prototollak másodlagosan is elveszthettek a nagy méretű tyrannosauridáknál, különösen a meleg kréta időszaki éghajlat mellett.<ref name=xuetal2004 />
281. sor:
Egyes tudósok az ''Albertosaurus'' csapatban történő vadászatával kapcsolatban felvetették, hogy talán a fiatal példányok feladata lehetett a zsákmány nagyobb és erősebb, de ugyanakkor lassabb felnőttek felé való terelése.<ref name=currie1998/> Lehet hogy a fiatalok életmódja eltért a felnőttekétől, és olyan ragadozó ökológiai fülkéket töltöttek be, amik az óriási felnőtteké és a kisebb kortárs theropodáké között helyezkedtek el, melyek közül a legnagyobbak tömege is két nagyságrenddel kisebb volt a felnőtt ''Albertosaurusokénál''.<ref name=holtz2004 /> Mivel azonban a viselkedésre utaló fosszíliák rendkívül ritkák a fosszilis rekordban, ezek az öltetek nehezen tesztelhetők. Phil Currie szerint a ''Daspletosaurusok'' vadászcsapatokat alkottak, de ezt nem lehet biztosan állítani.<ref name=currieetal2005/> A ''Gorgosaurus'' esetében pedig nincs társas viselkedésre utaló bizonyíték.<ref name=tankecurrie1998>{{cite journal|last=Tanke|first=Darren H.|coauthors=& Currie, Philip J.|year=1998|title=Head-biting behavior in theropod dinosaurs: paleopathological evidence|journal=Gaia|volume=15|pages=167–184|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060111034111/http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|archivedate=2006-01-11}} [not printed until 2000]</ref><ref name=currieetal2005>{{cite_book|last=Currie|first=Philip J.|coauthors=Trexler, David; Koppelhus, Eva B.; Wicks, Kelly; & Murphy, Nate.|year=2005|chapter=An unusual multi-individual tyrannosaurid bonebed in the Two Medicine Formation (Late Cretaceous, Campanian) of Montana (USA)|editor=Carpenter, Kenneth|title=The Carnivorous Dinosaurs|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|pages=313–324|isbn=978-0253345394}}</ref>
A kérdés hogy a ''Tyrannosaurus'' ragadozó vagy pusztán dögevő életmódot folytatott-e egyidős a mozgásával kapcsolatos vitával. Lambe (1917-ben) leírást készített a ''Tyrannosaurus'' közeli rokona, a ''Gorgosaurus'' egy jó állapotú csontvázáról, és megállapította, hogy a ''Tyrannosaurus'' dögevő volt, mert a ''Gorgosaurus'' fogain alig volt látható kopás.<ref name=Lambe1917Gorgosaurus>{{cite journal|author=Lambe, L. B.|year=1917|title=The Cretaceous theropodous dinosaur ''Gorgosaurus''|journal=Memoirs of the Geological Survey of Canada|volume=100|pages=1–84}}</ref> Ezt az érvet manapság már nem veszik komolyan, mivel a theropodák fogai meglehetősen gyorsan cserélődtek. A ''Tyrannosaurust'' a felfedezése után a legtöbb tudós ragadozónak tekintette, viszont elképzelhető, hogy a ma élő nagy méretű ragadozókhoz hasonlóan szívesen fogyasztott dögöt, illetve alkalmanként elrabolta más állatok zsákmányát is.<ref name=FarlowHoltz2002FossilRecordPredation>{{cite journal|last=Farlow|first=J. O.|coauthors=Holtz, T. R.|title=The fossil record of predation in dinosaurs|editor=Kowalewski, M. and Kelley, P.H|date=2002|journal=The Paleontological Society Papers|volume=8|pages=251–266|url=http://www.yale.edu/ypmip/predation/Chapter_09.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081031093048/http://www.yale.edu/ypmip/predation/Chapter_09.pdf#|archivedate=2008-10-31}}</ref>
Jelenleg a neves hadrosaurida-szakértő, Jack Horner a fő szószólója annak az elméletnek, ami szerint a ''Tyrannosaurus'' pusztán dögevő volt és sosem vadászott.<ref name=hornerlessem1993/><ref name=Horner1994SteakKnives>{{cite journal|author=Horner, J.R.|year=1994|title=Steak knives, beady eyes, and tiny little arms (a portrait of ''Tyrannosaurus'' as a scavenger)|journal=The Paleontological Society Special Publication|volume=7|pages=157–164}}</ref><ref name=BBC2003TrexOnTrial>{{ cite web|url=http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/3112527.stm|title=T. rex goes on trial|author=Amos, J.|publisher=BBC|date=2003-07-31|accessdate=20090529}}</ref> Horner számos bizonyítékkal állt elő ezen elmélet bizonyítására, melyek között szerepelt például a nagy méretű szaglógumó és a szaglóideg jelenléte, ami magasan fejlett szaglóérzékre utal, amivel nagy távolságból is lehetséges az elhullott állatok érzékelése; a csontok összezúzására alkalmas fogazat, amivel az állat a lehető legtöbb élelemhez juthat, elérve a legtáplálóbb részeket (például a csontvelőt) is; továbbá az a tény, hogy a potenciális zsákmányállatai gyorsan mozoghattak, míg a bizonyíték alapján ez az állat inkább sétált, mint futott.<ref name=Horner1994SteakKnives/><ref name=dinodictionary/>
Más bizonyítékok a ''Tyrannosaurus'' vadászó viselkedésére utalnak: a szemüregei úgy helyezkedtek el, hogy a szemek előre nézhessenek, olyan binokuláris látást biztosítva, ami valamivel jobb lehetett a mai héjákénál; ''Tyrannosaurus'' által okozott sérülések a hadrosaurida és ''Triceratops'' csontvázakon, melyek arra utalnak, hogy az állatok túlélték a támadást;<ref name=erickson1996>{{cite journal|author=Erickson, G. M.|coauthors=Olson, K. H.|year=1996|title="Bite marks attributable to ''Tyrannosaurus rex'': preliminary description and implications|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=16|issue=1|pages=175–178}}</ref><ref name=carpenter1998>{{cite journal|last=Carpenter|first=K.|year=1998|title=Evidence of predatory behavior by theropod dinosaurs|journal=Gaia|volume=15|pages=135–144|url=http://vertpaleo.org/publications/jvp/15-576-591.cfm|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071117132451/http://vertpaleo.org/publications/jvp/15-576-591.cfm#|archivedate=2007-11-17}}</ref><ref name=fowler2006>{{cite journal|first=Denver W.|last= Fowler|coauthors=Robert M. Sullivan|year=2006|title=A ceratopsid pelvis with toothmarks from the Upper Cretaceous Kirtland Formation, New Mexico: evidence of late Campanian tyrannosaurid feeding behavior|journal=New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin|volume=35|pages=127–130|url=http://www.nmnaturalhistory.org/science/bulletins/35/sci_bulletin35_15.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081031093050/http://www.nmnaturalhistory.org/science/bulletins/35/sci_bulletin35_15.pdf|archivedate=2008-10-31}}</ref> Néhány kutató azt állítja, hogy ha a ''Tyrannosaurus'' dögevő volt, akkor másnak kellett a csúcsragadozó szerepét betöltenie a késő kréta időszaki Amerázsiában. A zsákmányállatok csúcsán a [[marginocephalia|marginocephaliák]] és az [[ornithopoda|ornithopodák]] nagyobb példányai álltak. A többi tyrannosaurida számos hasonló jellemzővel rendelkezett, így csupán a kis [[dromaeosauridae|dromaeosauridák]] lehettek volna alkalmasak a csúcsragadozó szerepére. Ennek fényében a dögevő elmélet támogatói felvetették, hogy a tyrannosauridák mérete és ereje lehetővé tette a kisebb ragadozók zsákmányának elrablását.<ref name=dinodictionary>{{cite book|author=Walters, M.|coauthors=Paker, J.|year=1995|title=Dictionary of Prehistoric Life|publisher=Claremont Books|isbn=1-85471-648-4}}</ref> A legtöbb őslénykutató elfogadja azt az állítást, hogy a ''Tyrannosaurus'' aktív ragadozó és dögevő is volt egyszerre.
== Források és jegyzetek ==
| |||