„I. Eduárd angol király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
93. sor:
További kisebb lázadásokra került sor 1287–88-ban, majd egy komolyabbra 1294-ben [[Madog ap Llywelyn]] vezetésével. Az utóbbi leverésében a király is részt vett.
 
Eduárd az 1284-ben kiadott [[rhuddlani statútum]]mal Angliához csatolta a Walesi hercegséget, és bevezették az angol közigazgatást, a [[Seriff|sheriff]]ek által kormányzott grófságok formájában.{{refhely|Carpenter 2004|511. o.}} A köztörvényes bűntettekre az angol jogot alkalmazták, bár egyéb esetekben a walesi szokásjog maradt érvényben.{{refhely|Davies 2000|368. o.}} 1277-től kezdve és 1283 után egy fokozódó mértékben megindult az angolok betelepítése Walesbe. Új, falakkal védett városokat alapítottak (mint pl. [[Flint (Wales)|Flint]], [[Aberystwyth]] vagy [[Rhuddlan]]), amelyekben walesiek nem telepedhettek meg.{{refhely|Lilley 2010|104–106. o.}}
 
Emellett Eduárd átfogó várépítési programot indított, melyben a szavojai James of Saint George volt a főépítésze (őt még a Szentföldről hazatérőben ismerte meg).{{refhely|Coldstream 2010|39–40. o.}} Ekkor épültek [[Beaumarisi vár|Beaumaris]], [[Caernarfoni vár|Caernarfon]], [[Conwyi vár|Conwy]] és [[Harlechi vár|Harlech]] várai.{{refhely|Prestwich 1997|160. o.}}; {{refhely|Brears 2010|86. o.}} Az új erődöknél figyelembe vették a legújabb, szentföldi várépítési tapasztalatokat, mint a koncentrikus, többfalas elrendezés vagy a falakba beépített lőnyílások.