„Manysik” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
16. sor:
== Manysik ==
[[Fájl:Map of Russia - Khanty-Mansi Autonomous Okrug (2008-03).svg|bélyegkép|265px|jobbra|Hanti- és Manysiföld Oroszország térképén]]
A '''manysik''' (saját nemzeti nevükön: manysz, mányszi, a [[zürjének]]nél: jögrajak (''(jögra-nép)''), a régi orosz évkönyvekben: jugri, a magyar krónikákban: joriani, orosz eredetű régies magyar elnevezéssel: (vogulok) a magyarság legközelebbi nyelvrokonai, akik mintegy 6000-7000 főnyi számmal (a 40-es években: 6342) [[Szibéria]] nyugati részében az [[Urál (hegység)|Ural]] hegységből az [[Ob]] folyamig, s a [[Tavda]] folyótól dél felé a Szigváig, az É. sz. 58-66°, K. h. 76-85° közt, 210 000 km2 területen, keletre és északra a törzsrokon osztjákoktól, nyugatra a zürjénektől, délnyugatra és délre az oroszoktól, délkeletre a tatároktól környezve laknak s hat, egymástól határozottan különváló nyelvjáráson beszélnek. A vogulföldi falvak száma 247, ebből azonban csak 179 vogul, 14 osztják, 44 faluban eloroszosodtak a vogulok, 10-ből pedig kiköltöztek. A falu 2-3 házból áll, a legnagyobb sincs több 7 háznál. Az egész vogul föld lápos, mocsaras erdőségekből (fenyvesekből) áll, iram- és jávorszarvasokkal, medvével, farkassal, különböző szőrméjű rókával (van fekete és fehér), nyuszttal, nyesttel, evettel, hóddal, vidrával, aztán fajddal, császármadárral, sasokkal stb. Hajdan sokkal nagyobb területet foglaltak el, a XVII. sz.-i Jugria (beleszámítva az osztjákok földjét is) {{szám|890000}} km2 volt, benne 46 kerített helységgel vagy várossal, melyben több mint 50 fejedelem uralkodott, az előkelők számára pedig abból következtethetünk, hogy egy ízben (1500.) az oroszok ezernél többet ejtettek közülük fogságba, ami a vogul-osztják nép ezen időbeli számát legalább is 80-100 ezernek mutatja. Az 1631-i [[fekete himlő]] azonban elragadta az élők felét s ezt a csapást nem tudták kiheverni. A múlt század vége felé valami 40 000 osztják és 12 000 vogul volt s azóta ez a szám lassan apad, ma a két nép legfeljebb 35 000 főből áll.
 
Vallásos világnézetük alapja a természetimádás, legfőbb istenük az ég és föld teremtője, kit Numi Tarém- vagy Tórémnek neveznek, maga az ég. Mellette igen előkelő helyet foglalnak el az "ég fiak" (tarem-pîhet) vagy nemzeti hősök szellemei, kik közt legnevezetesebbek a "világ ügyelő" Szarnyu-atér (arany fejedelem), Numi Tarém legkisebb fia, aztán a munkeszi Khant-tarém (had-isten), ezek már bizonyos helyhez vannak kötve, hol egykor székeltek, itt vannak bálványaik 8pupi) is, s ez a hely szent, hol tisztátalan állapotban nem szabad megjelenni, sem füvet leszakítani, sem gallyat letörni, sem vizéből nem szabad inni vagy főzni. Ezenkívül vannak különböző földalatti, vízi, [[tűzifa]], hegyi s erdei manók és [[tündér]]ek, mint a betegség- és halálhozó Khulya-atér, az erdőkre és vadjaira ügyelő Meng. Nevezetesebb mitikus alakok még Kaltés asszony és a főisten rendelkezésének a föld, hegységek, emberek, állatok, életfoglalkozási eszközök megalkotásánál a végrehajtója Elmkhalesz (a lég halandója) stb. Életmódjuk vadászat, halászat és [[rénszarvas|iramszarvas]]-tenyésztés. Földmíveléssel csak az eloroszosodó félben lévő déli Vogulok foglalkoznak. Vadfogásra (iram- és jávorszarvas, medve, nyuszt, evet, madarak) fegyvereken kívül csapdát, farkasvermet és madárhálót használnak. Halászeszközeik a háló, varsa és csége. Csónakjaik kivájt fatörzsből állnak, volt azonban régebben könnyű nyírhéj-csónakjuk is. Házi állatuk az eb és iramszarvas, de az énekek szerint egykor lovaik is voltak. Gazdaságuk iramszarvasnyájakból áll. Midőn Reguly köztük járt, a leggazdagabbnak, Kaszimov Eleknek, 19 000 iramszarvasból álló nyája volt. Fő táplálékuk az iramszarvas- és jávorhús, nyers és szárított hal, halzsír, szárított földi bogyók, cirbolyadió, nagyon kedvelik a medvehúst, valamint a lóhúst, melyből az északi Vogul kolbászt (ászék) is készítenek, a kenyér idegen (persa) eredetű nyalánkság, melyet hamuban sütnek. Van méhsörük s nyírfavizük, melyet orvosságnak is használnak. Házaikat egykor a földbe vájták; ez négyszögű gödör volt, falait facölöpök alkották, melyre a föld színén jött a rudakból összerótt s földdel s gyeppel borított tető, oldalt vagy közepén a világosságnak és füstnek nyílással, melyet éjjel nyírhéjjal vagy bőrtakaróval födtek el. A ház közelében magas oszlopokon áll az élelmi szereknek a hombár. Van téli és nyári lakásuk.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Manysik